Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
IV. fejezet. Az üzleti titok (know-how) védelme és az utánzás szabadsága
rejövő találmány átruházása vagy kizárólagos licencia adására vonatkozó kikötés. A mérnöki visszafejtés fogalmát a japán jogirodalom az amerikai értelmezéssel összhangban tárgyalja.21 3-§ AZ ÜZLETI TITOKVÉDELEM (KN O W-HO W-OLTALOM) A NEMZETKÖZI SZERVEZETEK TERVEZETEIBEN 14) A know-how tárgyában a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara által 1961-ben, az AlPPI VB által pedig 1974-ben Melbourne-ben elfogadott meghatározások közismertek az irodalomban/2 A WIPO-nak a fejlődő országok részére 1980-ban készített találmányi mintatörvénye az alábbiak szerint határozza meg a know-how fogalmát: „A know-how műszaki információ, adat vagy ismeret, amely a gyakorlatból vagy a szakmai hozzáértésből származik, és amely a gyakorlatban, különösen az iparban alkalmazható."23 Az indokolás kitér arra, hogy a know-how „szervezett tudáshalmaz", amely alkalmas valamely ipari alkalmazásra (pl. gyártás, vezérlés, mérnöki munka, összeszerelés, minőségellenőrzés). Utal rá, hogy lehet nem-műszaki know-how is, csak az nem a találmányi mintatörvénybe tartozik. Megkülönbözteti a knowhow kézzel fogható („tangible") és megfoghatatlan („intangible") formában való megjelenését. Megjegyzi, hogy a know-how létrehozásához szükséges gyakorlat és a szakmai hozzáértés kialakításához hosszú évekre és jelentős költségráfordításra van szükség. Az ipari alkalmazhatóság követelménye azt fejezi ki, hogy a know-how nem teoretikus, hanem gyakorlati, funkcionális, utilitárius ismeret. A W1PO 1980. évi találmányi mintatörvénye szerint a know-how jogi védelme alapvetően a titok jogosulatlan (alattomosan, csalással vagy erőszakos behatolással, fizikai vagy mentális formában történő) elsajátítása ellen irányul. A védelem a know-how átadása esetén is igénybe vehető az információ feltárása, mással való közlése, ipari méretekben történő felhasználása ellen. Ilyen cselekmények esetén három kimentő ok lehet: a know-how kifejlesztője hozzájárult e cselekményhez, nem tudta és a körülményekből következően nem is kellett tudnia, hogy az átadott ismeret bizalmas, függetlenül fejlesztette ki ugyanazt a know-how-t, vagy olyantól szerezte, aki azt függetlenül fejlesztette ki. A WIPO-nak a fejlődő országok részére készített találmányi mintatörvénye a know-how-szerződések regisztrációjával is foglalkozik. Egyes országokban ugyanis (pl. Spanyolország, Argentína, Brazília, Mexikó) létezik külön technológiatranszfer-törvény, amely előírja - egyebek mellett - a 128
