Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika - Iparjogvédelmi tanulmányok (Budapest, 1995)
IV. fejezet. Az üzleti titok (know-how) védelme és az utánzás szabadsága
Hasonlóképpen a fogalmak és a terminológia változatosságával találkozunk az áruk utánzása, illetve annak korlátái tekintetében: „counterfeiting" (hamisítás), „passing off" (más árujaként való feltüntetés), „slavish imitation" illetve „slavish copying" (szolgai másolás), „reserve engineering" (mérnöki visszafejtés) a leggyakrabban előforduló megjelölések. A magunk részéről az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Gazdasági Közösség, Japán, valamint a WIPO és a GATT keretében alkalmazott, részben újabb meghatározások elemzésére helyezzük a hangsúlyt. 2.§ AZ ÜZLETI TITOKVÉDELEM ÉS AZ UTÁNZÁS SZABADSÁGA A HÁROM NAGY INNOVÁCIÓS KÖRBEN 4) Az amerikai szabadalmi jog alkotmányos eredetével szemben a „trade secret" még csak nem is föderális, hanem az egyes államokban a bíróságok által kialakított common law körébe tartozó kérdés.3 1939-ben a „Restatement of Torts" kísérletet tett az üzleti titokra vonatkozó common law értelmezésére az alábbiak szerint: „Az üzleti titok állhat bármely recepturából, mintából, eszközből, amelyet valaki üzleti tevékenysége körében használnak és amely lehetőséget ad számára, hogy előnyre tegyen szert vetélytársaival szemben, akik nem ismerik, vagy nem használják azt. Rendszerint az árutermeléshez kapcsolódik, pl. egy géphez vagy egy összetételhez, de vonatkozhat az áruk eladására vagy más piaci műveletekre is, mint például árengedmények meghatározására szolgáló módszerre, speciális fogyasztói jegyzékre, vagy könyvelés, illetve más hivatali tevékenység módszerére." A nyílt piaci forgalomba került áruk utánzása elleni védelem tekintetében az angol common law által kidolgozott „passing off" kereset szolgált. Az angol gyakorlat szerint a „passing off" keresettel a piacon reputációt szerzett, nem lajstromozott védjegy (úgynevezett „common law trademark"), kereskedelmi név vagy stílus, és az árunak a szín, alak, csomagolás révén vagy más hasonló módon disztinktív jelleget kölcsönző kikészítés („get up") jogtalan, az áru eredetét illetően a fogyasztók megtévesztésére alkalmas másolása ellen lehet fellépni, mivel senkinek nincs joga a saját áruját valaki más árujaként feltüntetni („nobody has any right to represent his goods as the goods of somebody else"). A „passing off" elleni védelem az amerikai gyakorlatban csak akkor érvényesíthető, ha a felperes bizonyítani tudja, hogy az áru utánzott vonásai nem funkcionális, tehát nem technikai jellegűek, és hogy disztinktív jelleget, „második jelentést" („secondary meaning") nyertek a piaci köztudatban. A fentiek kapcsán a 60-a<? évektől olyan bírósági gyakorlat kezdett kialakulni az USA-ban, amely az üzleti titokvédelem határainak kijelölésére és az utánzás 119
