Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
amely ezeknek az előfeltételeknek nem felel meg. A szabadalmi igény érvényesítését segíti az OTH határozatainak bírósági felülvizsgálati lehetősége. A szabadalmi igény megszerzésének általános és speciális feltételei vannak. Általános feltétele, hogy az, aki szabadalmat igényel, jogképes legyen a polgári jog szabályai, illetőleg külföldi bejelentő esetén hazai jogának szabályai szerint. Jogképes az ember, az állam és a jogi személyek. Gazdasági társaságok saját cégnevük alatt jogokat — iparjogvédelem körébe tartozó jogokat is — szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak, így különösen tulajdont szerezhetnek, szerződést köthetnek, pert indíthatnak és perelhetők. Ez a jogállásuk független attól, hogy jogi személyiség nélküli (közkereseti társaság, betéti társaság) vagy jogi személyiségű gazdasági társaságról (egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) van szó. A szabadalmi igény speciális feltétele, hogy az, aki szabadalmat igényel, a feltaláló vagy annak jogutódja legyen. Ezt deklarálni, illetve igazolni kell. Ha többen alkották a találmányt, két eset lehetséges. Ha közösen, egymásról tudva, egymással együttműködve alkották meg a találmányt, a szabadalom a feltalálókat, illetve jogutódaikat közösen, meghatározott eszmei hányadrészek szerint illeti. A technikatörténet tanúsága szerint gyakran előfordul a kutatási eredmények multiplicitása, amikor a szükséglet és a megoldás „érett almaként” a levegőben van, és többen, egymástól függetlenül alkotják meg a találmányt. Abban az esetben, ha lényegében azonos találmányt többen jelentenek be szabadalmi oltalomra, közöttük két elsőbbségi elv alapján rangsorolnak. Az országok többségében a magyar joggal egyezően az első bejelentő elve (first-to-file) érvényesül, vagyis a szabadalomra az tarthat igényt, aki a találmányt korábban jelentette be, az alkotás időrendi elsőbbségének nincs jelentősége a szabadalmi igény szempontjából. Az USA-ban és egyes más országokban (pl. Fülöp-szigetek) a feltalálói elv (first-to-invent) érvényesül, amelynek értelmében az elsőbbséget az dönti el, hogy ki dolgozta ki először a találmányt. (Ezt vita esetén az ún. interferencia eljárás keretében tisztázzák.) A magyar szabályozás szerint, ha többen egymástól függetlenül hozták létre a találmányt, a szabadalom azt (a feltalálót vagy jogutódját) illeti meg, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be az Országos Találmányi Hivatalhoz. A korábbi elsőbbségű bejelentés — ha rá a szabadalmat megadják — igényrontó a későbbi elsőbbségű bejelentésre nézve. Ez a rendelkezés természetesen csak párhuzamos, független feltalálói tevékenység esetén érvényesül, az esetleges bitorlót nem védi, hanem csak az elsőbbségi versenyben gyorsabb feltalálót. Az elsőbbség napja általában az a nap, amelyen a szabadalmi bejelentés (bejelentési elsőbbség), illetve az oltalmi kör bővülő értelmű módosítása (módosítási elsőbbség) az OTH-hoz beérkezett. Elsőbbségi napként igényelhető 12 87
