Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
jelleg mérlegelése során nem engedhető meg az ún. „mozaikszerű haladás vizsgálat”, ami azt jelenti, hogy a haladó jelleg vizsgálata során a találmányt egyidejűleg csak egy megoldással lehet egybevetni. 1.2.3.1.6. A műszaki jelleg A műszaki jellegű megoldás termékben vagy termelési eljárásban való változást jelent. Abban az esetben műszaki jellegű a megoldás, ha a természet erőinek: a fizika, kémia és a biológia eszközeinek a felhasználásával oldotta meg a kitűzött feladatot. Fontos annak a hangsúlyozása, hogy nem a feladatnak, hanem a megoldásnak kell műszaki jellegűnek lennie. A feladat igen sokféle lehet, eshet például az oktatásügy vagy az egészségügy területére is. Természetesen lehet a feladat is műszaki jellegű, de a szabadalmazható találmány szempontjából nem ez a döntő, hanem a megoldás műszaki jellege. A természeti erők felhasználása mellett szerepe van az emberi erőnek, sőt a természeti erőket csakis emberi beavatkozás hozhatja működésbe. A műszaki jelleg tehát nem kapcsolhatja ki teljesen az emberi tevékenységet, hanem csak azt jelenti, hogy a találmány természeti erők felhasználásán alapul. Nem műszaki a megoldás akkor, ha nem módosítja a terméket vagy a termelési eljárást. Ilyen megoldások a különféle pénzügyi és hitelügyi tervek, oktatási és könyvelési módszerek, különféle írásrendszerek, üzemszervezési eljárások, számítási eljárások (szoftverek stb.), sport- és játékszabályok, a gyógyászati eljárások, tudományos tantételek és elvek stb. A nem műszaki jellegű megoldásokhoz kapcsolódhatnak olyan termékek (sporteszközök, játékok, orvosi műszerek stb.), amelyek műszaki jellegűek, ennélfogva szabadalmazhatok. Műszaki jellegűnek kell tekinteni a mérési, analitikai eljárásokat is, amelyek ugyan közvetlenül nem tartoznak a termelési eljárást megváltoztató megoldásokhoz, közvetve azonban az ilyen megoldások szerves részei. A.Párizsi Uniós Egyezmény alapján „az ipari tulajdont a legtágabban kell érteni, az nem csupán a szorosan vett iparra és kereskedelemre vonatkozik, hanem egyaránt kiterjed a mezőgazdaságra és a nyersanyagtermelésre...” [1. cikk (3) bek.]. E szöveggel összhangban a Vr. 2. §-a a növénytermesztési és az állattenyésztési eljárásokat besorolja a műszaki jellegű megoldások közé. 1.2.3.1.7. A gyakorlati alkalmazhatóság A gyakorlati alkalmazhatóság azt jelenti, hogy a találmány nem lehet csupán egyedi megoldás, hanem olyannak kell lennie, hogy valamely gazdasági területen elvileg akárhányszor ismételve és lényegében azonos eredménnyel lehessen megvalósítani, alkalmazni. 80
