Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
VI. fejezet - 5. Az iparjogvédelmi képviselet szabályai
eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást.” A megfelelő képviselői magatartáshoz idézzük az OTH 1978. évben napvilágot látott (Szabadalmi Közlöny 1978. évi 6. sz.) állásfoglalását a találmányi szerzőségről (társszerzőségről). „A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény 7. § (1) bekezdése értelmében feltalálónak az tekinthető, aki a találmányt megalkotta. Feltalálóként több személy akkor ismerhető el, ha a találmány létrehozatala során valamennyien alkotó jellegű tevékenységet fejtettek ki. A törvény világos rendelkezése ellenére a gyakorlati tapasztalatok arra utalnak, hogy a találmány szerzőségét (társszerzőségét) megalapozó tevékenység megítélése nem egységes. Ezzel kapcsolatban szükségesnek látszik aláhúzni, hogy feltalálói tevékenységnek csak a műszaki szellemi alkotás létrehozásában való alkotó részvétel minősül. Ennek megfelelően nem feltalálói tevékenység, ha valaki egy kutató-fejlesztő munka keretében technikai (pl. laboráns, műszaki rajzoló) feladatot lát el vagy más rutinmunkát végez, a találmány realizáláshoz segítséget nyújt, illetve a hasznosításban közreműködik. Nem feltalálói tevékenység — egyebek között a szabadalmi leírás, igénypontok és rajzok elkészítése, továbbá a technika állásának meghatározása és a szabadalmi tisztaságvizsgálat sem a szabadalmi ügyvivő részéről. A szabadalmi ügyvivő iparjogvédelmi ügyekben hivatásszerűen képviseleti tevékenységet végez. Ennek keretébe tartozik a szabadalmi bejelentés elkészítése, amelynek során a szabadalmi ügyvivő a találmány leírását, igénypontjait megszerkeszti. Ez szükségképpen együtt jár azzal, hogy a feltalálók által az ügyvivőnek átadott nyers leírás a szabadalmi jogi követelményeknek megfelelően bizonyos mértékig módosul, átalakul. A szabadalmi ügyvivőnek vagy más képviselőnek ez a szakmai tevékenysége nem ad jogalapot arra, hogy a találmány társszerzőjeként lépjen fel. A szabadalmi ügyvivő tehát csak akkor tekinthető a találmány társszerzőjének, ha a szakmai, technikai jellegű képviseleti tevékenységen, a leírás és az igénypontok megformálásán túlmenően részt vett a találmány lényegét kitevő alapgondolat megalkotásában. A szabadalmi ügyvivő társszerzőként való jogosulatlan fellépése nemcsak etikai és fegyelmi vétség, hanem súlyos esetekben büntetőjogi következményekkel is járhat. Felelősség terheli a szolgálati találmányt bejelentő szervek vezetőit is abban, hogy kit jelölnek meg a találmány szerzőiként, illetve társszerzőiként. A visszaélések elkerülése céljából szolgálati találmányokra vonatkozó bejelentések megtételekor a vállalati, intézeti, szövetkezeti vezetők fokozott mértékben ellenőrizzék, hogy a bejelentésben esetleg feltalálótársként megjelölt szaba555
