Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)

VI. fejezet - 4. Iparjogvédelmi oktatás. Az iparjogvédelmi szakértői tevékenység

E célból született meg a Tudománypolitikai Bizottságnak az iparjogvédelmi, valamint a licenc- és know-how forgalommal kapcsolatos oktatás és szakképzés rendszeréről szóló 30 014/1979. számú határozata, amelyen alapul a képzés mai rendszere.

4.2. Az iparjogvédelmi oktatás és szakképzés jelenlegi hazai rendszere

A gazdasági hatékonyság növelésének egyik fontos eszközét az iparjogvédelmi munka — ezen belül a találmányi, szabadalmi, újítási, ipari minta, védjegy-, know-how és licenctevékenység képezi, amely alapvetően befolyásolja a gazdálkodóegységek innovációs teljesítményét.

Az iparjogvédelmi munka kapcsán felmerülő feladatok sokrétűek. Az iparjogvédelmi munkában résztvevők a különböző népgazdasági ágazatokban (az iparban, a mező- és élelmiszergazdaságban, a közlekedés és hírközlésben stb.) dolgozó különféle alapképzettségű és beosztású iparjogvédelmi előadók, ügyintézők, különféle szintű műszaki, gazdasági vezetők, kutatók, fejlesztők, tervezők, konstruktőrök, oktatók stb. szakemberekből, illetve szakemberjelöltekből: egyetemeken, főiskolákon és egyéb oktatási intézményekben tanulókból tevődnek össze.

Ezen iparjogvédelmi szakemberbázis fejlesztése — figyelembe véve az elsajátítandó ismeretek sokféleségét és nagy terjedelmét — gyakorlatilag csak jól szervezett, sokrétű, kellően differenciált képzési rendszerben valósítható meg.

Az iparjogvédelmi munka kellő színvonalú elvégzésének, ezen belül az iparjogvédelmi szakemberek megfelelő igényességű foglalkoztatásának másik fontos feladata, hogy a kutató-fejlesztő, a termelőtevékenység legkülönfélébb területein dolgozó műszaki, gazdasági szakemberek számára is biztosítani kell az iparjogvédelmi ismeretek elsajátítását.

Az iparjogvédelmi képzés és oktatás célja tehát kettős:

— megteremteni a megfelelő képzettségű iparjogvédelmi szakemberbázist; alapozó jelleggel iparjogvédelmi ismereteket nyújtani a nem iparjogvédelmi, de ahhoz kapcsolódó szakterületen dolgozó vezetők számára.

Jelenleg az iparjogvédelmi oktatás, szakképzés és továbbképzés a következő szinteken folyik:

— alapismeretek adása céljából — a szakterületeknek megfelelő differenciálással — az iskolarendszerű (felsőoktatási: egyetemi, főiskolai alap- (graduális) képzésben és tovább- (postgraduális) képzésben;

— szakkárderképzési céllal, az alap-, közép- és felsőfokú szakképesítést nyújtó tanfolyami alapképzésben, amely biztosítja a hivatásos iparjogvédelmi szakemberképzést;

— speciális céllal a különféle szintű vezetőképzésben;

544