Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
tartalmaz. Megengedett viszont annak a bizonyítása is, hogy az okiratban foglaltak nem felelnek meg a valóságnak. A bizonyítási eljárás befejeztével hozza meg a bíróság az ügydöntő határozatát; a per érdemében „A Népköztársaság nevében!” hozott ítélettel dönt, minden más kérdésben pedig végzéssel határoz. Végzést hoz egyébként a bíróság az eljárás során felmerülő és rendezést igénylő egyéb helyzetekben is (pl. a szakértő kirendelése, a tárgyalás elhalasztása, bírság kiszabása a késlekedő féllel szemben). A bíróság a tárgyaláson kihirdetett és jegyzőkönyvbe is foglalt határozatát szóban közli a jelenlévőkkel. Ha nem tárgyaláson dönt, akkor az érdekeltekkel írásban közli azt. Az ítéletet ki kell hirdetni, és a perbeli résztvevőkkel írásban is közölni kell. A bíróság saját határozatához — kivéve a pervezetés közben hozott végzéseket — abban az ügyben, amelyben azokat meghozta, kötve van. A határozat bizonyos esetekben kijavítható, illetve kiegészíthető. A lényeges határozatok nemcsak a bíróság rendelkezését tartalmazzák, hanem a meghozott döntés ténybeli és jogi indokolását is. Az első fokon eljáró bíróság határozatai ellen fellebbezni lehet, ennek elbírálása a másodfokú bíróság feladata; a bíróság ilyen esetekben három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, és az ítélet elleni fellebbezést — az egyszerűbb eseteket kivéve — tárgyaláson bírálja el. Ha a fellebbezés sikeres, a másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatja, illetve részben megváltoztatja, ha pedig a fellebbezés nem vezet eredményre, az első fokú bíróság ítéletét (határozatát) helybenhagyja. Megtörténhet, hogy az érdemi döntéshez még további, nagy terjedelmű bizonyítás felvételére van szükség, ilyen esetben a másodfokú bíróság az első fokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezheti, és az első fokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasíthatja. így jár el a másodfokú bíróság akkor is, ha az első fokú eljárásban súlyos eljárási szabálysértés történt. A másodfokú eljárás során meghozott érdemi döntéssel a polgári per befejeződik. A bírósági határozat jogereje azt jelenti, hogy az adott jogvitában a meghozott végső döntés a feleket köti, azt egymással szemben újból vitássá nem tehetik, a rendelkezés végrehajthatóvá válik, illetve a határozat rendes jogorvoslattal (fellebbezéssel) nem támadható. A jogerős ítélet elleni perújítás rendkívüli, kivételes jogorvoslati lehetőség. Perújításnak van helye, ha a fél oly tényre vagy bizonyítékra hivatkozik, amelyet a bíróság nem bírált el, és az egyébként rá kedvezőbb elbírálást eredményezett volna, illetve ha bűncselekmény folytán lett a fél pervesztes, továbbá perújításnak van helye akkor, ha a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve a bíróság korábban már jogerős ítéletet hozott. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész bármely polgári ügyben hozott jogerős határozat ellen törvényességi óvással élhet, ha a határozat törvénysértő vagy megalapozatlan. A benyújtott törvényességi óvást a Legfelsőbb 45
