Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
2.3.6.5. Kötelmi jog a) Általában a szerződésekről A kötelmi jog — szűkebb értelmezésben — a személyek önkéntesen (szerződéssel) vállalt vagyoni kapcsolatainak a szabályozását öleli fel. Szerződéseikkel ugyanis a felek egymással szemben kötelezettségeket, valamint jogosultságokat szereznek, és bár jogunk a felek szerződési szabadságát ismeri el — tehát a szerződésük tartalmát szabadon állapítják meg —, mégis ezeknek a kapcsolatoknak a létesítésével, módosításával, megszűnésével és egyéb kérdéseivel összefüggő szabályozás általános, illetve szerződési fajtánként természetszerűleg eltérő jogi rendezése elengedhetetlenül szükséges. A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre akkor, amikor a szerződésük lényeges vagy általuk lényegesnek minősített kérdéseiben megállapodnak. A szerződést meg lehet kötni szóban (sőt, a szerződési akaratot ráutaló magatartással is ki lehet fejezni, pl. az önkiszolgáló üzletben az árut a kosárba tesszük, vagy felszállunk az autóbuszra), a szerződés érvényességének csak akkor feltétele az írásba foglalása, ha ezt jogszabály kötelezően előírja (pl. ingatlan átruházása esetén), vagy a felek kifejezetten ebben állapodtak meg. Szerződést általában más személy, ún. képviselő segítségéve! is meg lehet kötni, ilyenkor maga a képviselt személy válik szerződő féllé. Előfordulhat, hogy a szerződés létrejön ugyan, de érvényessége sértené a jogi kapcsolatok rendjét, betartása vagy betartatása elfogadhatatlan helyzetet idézne elő. Ilyen érvénytelenség bekövetkezhet a szerződés semmissége miatt vagy megtámadása folytán. Semmis a szerződés különösen, ha jogszabályba, vagy nyilvánvalóan a társadalom érdekébe, a szocialista együttélés követelményeibe ütközik; általában az, amelyet a jogszabály megkerülésével kötöttek, továbbá az uzsorás, a színlelt szerződés, a nem cselekvőképes fél által kötött szerződés stb. A semmisségre általában bárki, bármikor hivatkozhat, az érvénytelenség megállapítására külön eljárásra szükség sincs. Azok a szerződések pedig, amelyek valamilyen jog által megjelölt hibában szenvednek, megtámadhatók, pl. ha a szerződés megkötésekor lényeges tévedés történt és ezt a másik fél okozta vagy felismerhette, vagy a tévedés kölcsönös volt; a szerződés kényszer, fenyegetés hatása alatt jött létre; indokolatlan és feltűnő értékkülönbség volt a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között. A szerződés megtámadására általában a sérelmet szenvedett fél vagy az jogosult, akinek ehhez törvényes érdeke fűződik. Ezzel a lehetőséggel a jogosult általában egy éven belül élhet, és ha a másik fél a megtámadást nem fogadja el, akkor a szerződés érvénytelenségének kimondását a bíróságtól lehet kérni. A semmis vagy a megtámadás folytán érvénytelen szerződések esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani, a bíróság azonban úgy is dönthet, hogy a jogsérelmet küszöböli ki (pl. a feltűnő értékkülönbséget további ellenérték fizetésre kötelezéssel megszünteti). 39
