Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)

II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere

ismert többféle idegen nyelvben azonos értelemre utal, ekként a közösnek tekinthető szórészen kívüli betűkészletek összehasonlításánál mutatkozó eltérésnek fokozott jelentőséget lehet tulajdonítani.

Ugyancsak védjegy törlése iránt előterjesztett ügyben hasonlóképpen elutasító határozatot hoztak, mind az OTH, mind a bíróságok mindkét fokon az Unicar és Unimog védjegyek ügyében. Az összetéveszthetőségre itt is hiába hivatkozott az Unimog korábbi oltalmát felhozó védjegyjogosultja, amikor az . Unicar védjegy törlését igényelte. Ebben az esetben is megállapításra került, hogy az „Uni” szórész általánosan használt szóelem védjegyekben és a kereskedelmi forgalomban egyaránt, ekként fokozott jelentősége van a további szórészek különbözőségének.

Két újabb döntés az elmúlt 2 év gyakorlatából; a Legfelsőbb Bíróság kollégiumi határozata megállapította, hogy „nem lehet védjegyoltalmat szerezni az olyan megjelölésre, amelyet a védjegy bejelentése előtt más ténylegesen használt, akkor sem, ha korábban a védjegybejelentő is alkalmazta ezt a megoldást. A védjegyoltalmi igény tekintetében az elsőbbség a bejelentéshez fűződik, ezért a tényleges használat a védjegybejelentő részére sem biztosít kizárólagosságot a bejelentés előtti időre [1969. IX. tv. 3. § (3) bek. c) pont, 5. § 19. § (1) bek.]”.

A védjegyjogosult 1982. első negyedében védjegyoltalmat kért és kapott „Alex” ábrás védjegy alkalmazására ruházati termékeknél. Az ábrás védjegy döntő eleme az Alex megjelölés volt. A védjegyoltalom megszerzése előtt használta már az adott megjelölést úgy az utóbbi védjegyjogosult, mint egy harmadik személy ugyancsak ruházati termékekkel kapcsolatban, amely félként lépett fel utóbb a bíróság előtti eljárásban. Ezen harmadik személy kérelmezőként kérte a védjegy törlését azzal az indokkal, hogy 1980. óta használja az „Alex sport” megjelölést. Korábbi használat bizonyításának hiányában a kérelmet az Országos Találmányi Hivatal elutasította. A megváltoztatási kérelem során az első fokú bíróság ugyancsak elutasította a kérelmet azzal az indoklással, hogy bár bizonyítottnak fogadta el a kérelmező védjegybejelentés előtt tényleges használatát, mégsem látta méltányosnak a védjegy törlésének elrendelését, mert megállapítása szerint a tényleges használatot a védjegyjogosult a kérelmezőnél korábban kezdte meg.

A Legfelsőbb Bíróság elé kerülő fellebbezés során a kérelmező utalt arra, hogy a védjegyjogosult a védjegy árujegyzékével kapcsolatos ipari tevékenységet csupán 1980. szeptember 1-jén kezdte meg. A Legfelsőbb Bíróság a Vt. 3. § (3) bek. c) pontjára hivatkozva elrendelte a védjegy törlését, kiemelve, hogy azonos vagy hasonló áruk tekintetében nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha másnak ténylegesen használt, de nem lajstromozott megjelölésével azonos, vagy ahhoz összetéveszthetőségig hasonló. Az a körülmény, hogy a védjegyjogosult a védjegybejelentés előtt is használta az adott célra a megjelölést, nem bír jelentőséggel, figyelemmel arra, hogy a kérelmező korábbi, a védjegybe-179