Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
lehet kötni, melynek tárgyában az OTH előtt folyó eljárásban is egyezségnek van helye. Azokat a kérelmeket, melyek nem voltak az OTH előtti eljárás tárgyai, a bíróság köteles az Országos Találmányi Hivatalhoz áttenni. Az első fokú bíróság végzése ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezést lehet benyújtani. Határidőn belül benyújtott fellebbezés hiányában a végzés jogerőre emelkedik. A másodfokú bíróság az első fokú bíróság végzését a polgári perrendtartás szabályai szerint bírálja el; kisebb terjedelmű bizonyítást a tárgyalás keretében maga is lefolytathat. A másodfokú bíróság határozatát végzés útján hozza, ez a végzés jogerős. A jogerős végzés, amennyiben az OTH határozatát megváltoztatta, annak helyébe lép. Abban az esetben, ha az OTH előtti eljárás során hozott határozat meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben kizáró ok áll fenn, vagy az OTH előtti eljárásban olyan lényeges eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható, a biróság az OTH határozatát hatályon kívül helyezi, és az OTH-t új eljárásra utasítja. Az új eljárás során hozott OTH-határozat ellen ugyanazok a jogorvoslati lehetőségek fennállnak, mint az első ízben hozott OTH-határozattal szemben. Ha az OTH határozatával szemben benyújtott megváltoztatási kérelem előterjesztését követően az OTH olyan határozatot hoz (pl. a határozatot kijavítja, kiegésziti stb.), amelynek következtében a kérelem részben vagy egészben tárgytalanná válik, a bíróság az előtte folyó eljárást ebben a részben megszünteti. A felmerült perköltséget ellenérdekű fél hiányában a kérelmet előterjesztő fél előlegezi, illetve viseli. Azonban ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vesz, az eljárási költségek előlegezésére, részbeni vagy egészbeni viselésére attól függően kötelezi a bíróság az egyik vagy másik felet, amilyen mértékben a kérelmező, vagy az ellenérdekű fél kérelme, illetőleg védekezése eredményre vezetett. A kizárás intézményének körében megemlítendő, hogy a konkrét ügy intézéséből ki van zárva és abban bíróként nem vehet részt az, aki az OTH határozatának meghozatalában részt vett, vagy a határozathozatalban részt vevő személynek a Polgári perrendtartás 13. § (2) bekezdésében meghatározott hozzátartozója vagy volt házastársa. Ugyanezek a szabályok érvényesek a jegyzőkönyvvezetőkre és a szakértőkre is. Igazolási kérelmet — hacsak jogszabály ki nem zárja — az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. Amennyiben az igazolási kérelemnek a bíróság helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt a kötelezett az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna. Egyebekben az igazolási kérelem vonatkozásában az OTH előtti eljárásban fennálló szabályok érvényesek. 174
