Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
gyakorlati, hanem elvi szempontból is jelentős jogi biztosíték, melynek a bírói gyakorlat, a törvényesség magas szinten tartását kell elősegíteni. A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje a határozatnak a féllel való közlésétől számított 30 nap. A kérelmet vagy az Országos Találmányi Hivatalnál, vagy a bíróságnál kell benyújtani. Az Országos Találmányi Hivatal azt 8 napon belül köteles az ügy irataival együtt továbbítani. A kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok irányadók. Az elkésett kérelem igazolása tárgyában a bíróság határoz. Jóllehet, a jogszabály csak az OTH-hoz késedelmesen benyújtott kérelem igazolására vonatkozó szabályt tartalmazza; értelemszerűen azonban vonatkozik ez a bírósághoz elkésetten benyújtott kérelemre is. A megváltoztatási kérelmet benyújtó fél a bírósági eljárásban félként vesz részt. Az eljárásban az ügyészt is a fél jogai illetik meg, azzal az eltéréssel, hogy egyezséget nem köthet, jogról nem mondhat le, jogokat nem ismerhet el. Az OTH előtti eljárásban részt nem vett érdekelt számára a megváltoztatási kérelem benyújtására vonatkozóan ugyanaz a határidő áll rendelkezésre, mint az eljárásban részt vett fél részére. Amennyiben az OTH előtti eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, úgy a bírósági eljárást ellene kell megindítani. Az Országos Találmányi Hivatal határozatainak megváltoztatására irányuló összes kérelmet első fokon a Budapesti Fővárosi Bíróság tárgyalja, mely bíróság ezekben az ügyekben kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. A bíróság összetétele: három hivatásos bíróból álló bírói tanács. A Fővárosi Bíróság a megváltoztatási kérelmek tárgyában végzés útján dönt. A végzés ellen a Legfelsőbb Birósághoz benyújtható fellebbezésnek van helye. A tárgybani bírósági eljárás nem azonos az államigazgatási határozatok megtámadása során alkalmazott bírósági eljárásokkal, mégis azokhoz hasonló; úgyis fogalmazhatunk, hogy azok sajátos, különleges formája. Míg ugyanis az államigazgatási határozatok megtámadása esetén a bíróság peres eljárás keretében jár el és ítélettel dönt az adott kereseti kérelem felől, addig az Országos Találmányi Hivatal határozatai ellen benyújtott megváltoztatási kérelmeket a bíróság nemperes eljárás keretében bírálja felül, és végzés formájában hozza döntéseit. A kétféle eljárási mód leglényegesebb gyakorlati különbsége az, hogy míg az előbbi esetben az államigazgatási hatóság képviselője a bíróságon a hatóságot mint alperest személyesen képviseli, szóban és írásban igyekszik megvédeni a keresettel támadott államigazgatási határozatot, és ezáltal a bíróság előtt a felperessel egyenrangú félként lép fel, s a közvetlenség elvének gyakorlati érvényesülése körén belül ugyanúgy kifejtheti érveit, mint a felperes, és ugyanúgy terjeszthet elő bizonyítási indítványokat is, addig az OTH határozatai ellen benyújtott megváltoztatási kérelmek tárgyalása során az OTH félként az eljárásban nem vesz részt, és bár határozatát a bíróság teljes egészében felülbírálja, egyedül az általa hozott határozat és az annak alapjául szolgáló iratanyag az, ami az OTH döntésének támogatására a bíróság rendelkezésére 172
