Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
tartós jogviszonynak, amely bármelyik fél által megtámadható lenne a Ptk. 241. §-a alapján a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán”. A fellebbezés annyiban helytálló, hogy az első fokú bíróság ítélete érdemi felülbírálásra nem alkalmas. Helyesen mutatott rá az ítélet indokolása arra, hogy az alperes a védekezésében a díjfizetési kötelezettsége mértékének leszállítását, tehát a szerződés módosítását kérte. Ez az igény azonban a felperes követelésével szemben beszámításra nem alkalmas; a polgári jog szabályai szerint pedig kifogásként sem érvényesíthető. A szerződés bírósági módosítására irányuló igény (Ptk. 241. §) nem tekinthető a szerződés olyan „megtámadásának”, amelyet a jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogás útján érvényesíthet. Az első fokú bíróságnak az alperest figyelmeztetnie kellett volna a szerződés bírósági módosítására irányuló igényének előadása után a viszontkereset előterjesztésének lehetőségére [Pp. 146. § (3) bekezdés]. Ha az újabb eljárásban a bíróság — az alperes esetleges viszontkeresete folytán — a szerződés bírósági módosítása kérdésében tárgyal, a Ptk. 241. §-ában foglaltaknak megfelelően a jogviszony tartós voltát is vizsgálnia kell. Ennek során azt, hogy a szerződésben szabályozott jogviszony tartalmához olyan szolgáltatások is tartoznak-e, amelyeknek teljesítése huzamos, illetve visszatérő jellegű. Különösen ilyen lehet a jövőbeli személyes szolgáltatást tartalmazó együftmüködési kötelezettségre, a közös haszonszerzésre, illetve ennek részesedésére vonatkozó megállapodás. Ebben az esetben a felek jogviszonya nem állhat csupán egyetlen, egyszeri adásvételi jellegű szolgáltatásból, illetve a szabadalom átruházásának ára teljesítéséből. 1.6.11. Szabadalom hasznosítására adott megbízás hatálya 21 097/87. J. A. szabadalmas „megbízási szerződést” kötött az Egyesüléssel, amelyben megbízta és felhatalmazta a szabadalmazott találmány értékesítésével, hasznosításával; ügyeinek vitelével és képviseletével kapcsolatos tevékenységekre. Kikötötték, hogy a határozatlan időre szóló szerződést bármelyik fél egyoldalúan, 60 napos határidőre felmondhatja. Az Egyesülés a szerződésben kapott felhatalmazás alapján a felperessel kötött „hasznosítási szerződést”, amelyben — egyebek között — a találmány szerinti terméknek kizárólagos gyártási jogát és értékesítését engedélyezte, időbeli korlát nélkül. A szabadalmas az Egyesüléssel kötött megbízási szerződést felmondta, a szerződés megszűnt. A felperesnek az jutott tudomására, hogy — a szabadalmastól szerzett jogok 167
