Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
A keresetnek helyt adó, illetőleg a viszontkeresetet elutasító első fokú Ítélet ellen benyújtott fellebbezés nem helytálló. Helyesen mutatott rá az első fokú bíróság az ítélete indokolásában, hogy a jogvita elbírálásánál a 45/1969. (XII. 29.) Korm. rendelet az irányadó. Sem ez a jogszabály, sem az 1983. július 1-jén hatályba lépett 11/1983. (V. 12.) MT rendelet nem tartalmaz olyan rendelkezést, amelyre az alperes a szolgálati találmányért járó díjfizetési kötelezettségének a megszűnését alapíthatná. A szerződés megkötésekor a felek a díjfizetési időszakot nem korlátozták. Az a körülmény, hogy a díjazás megkezdésétől számítva 5 év eltelt, ilyen tartalmú kikötés hiányában a díjfizetési kötelezettség megszüntetésére nem ad okot. Helyesen foglalt állást az első fokú bíróság a szerződés bírósági módosítására vonatkozó vitában is. Az ítélet indokolása szerint az alperes nem bizonyította a körülmények olyan utóbb történt megváltozását, amelynek következtében a szerződés a lényeges jogos érdekét sértené. A találmány értékesítésének (hasznosításának) eredményességét befolyásoló körülmények — önköltség, energiaköltségek, stb. emelkedése — a szerződés megkötésekor a kockázatvállalás körébe tartoztak, a változások tényleges bekövetkezte tehát az alperes jogos érdekeit nem sértheti. 1.6.7. Közreműködői díjszerződés érvényessége gondossági jellegű szolgáltatások esetén 21 053/88. A felperes a TSZ Gazdasági Társaság vezető beosztású alkalmazottja volt. Közbenjárása révén a TSZ az ipari tevékenységét kiterjesztette egy különleges eljárás hasznosítására, amelyre az engedélyt a szabadalmasoktól szerződéssel megszerezték. Egyebek között a felperessel közreműködői szerződést kötöttek, amelynek lényeges tartalma szerint a közreműködők kötelesek egy bizonyos bevételhányadnak megfelelő díj folyamatos fizetése ellenében minden tőlük telhetőt megtenni a körülírt találmány minél szélesebb körű nagyüzemi megvalósíthatóságáért, és ezzel a TSZ nyereségét növelni. A kötelezett a szerződésben kikötött, mérték szerint meghatározott közreműködői díjat éveken keresztül teljesítette. A felperes a keresetében hátralékos közreműködői díjat és kamatait követelte. Az alperes a kereset elutasítását kérte, és viszontkeresetet indított díjvisszatérítés iránt. Az első fokú bíróságnak a marasztaló és a viszontkeresetet elutasító rendelkezése ellen benyújtott fellebbezés nem helytálló. Az alperes védekezése — tartalmát értelmezve — a szerződés érvénytelenségé-162
