Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)

II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere

is lehet: a) meghatalmazotti, b) törvényes (szervezeti) és ej ügygondnoki képvi, seiet.

A Pp.-ben szabályozott képviseleti körön túl a fél (vagy törvényes képviselője) által választható meghatalmazott képviselő a szabadalmi ügyvivő is (Szt. 63. §).

A bíróság a szabadalmi ügyekben mind az ügy érdemében, mind egyéb esetben végzéssel határoz [Bvr. 10. § (1) bekezdés]. A megkülönböztetésnek a fellebbezési lehetőség szempontjából van jelentősége. Az érdemi végzések ellen mindig, az egyéb végzések ellen csak kivételesen lehet fellebbezni. Az eljárás folyamán hozott végzések közül külön fellebbezésnek van helye a perköltségben vagy pénzbírságban marasztaló, továbbá azok ellen a végzések ellen, amelyekkel szemben a törvény a fellebbezést külön megengedi (például beavatkozási, igazolási kérelmet elutasító, szakértői díjat megállapító végzés ellen). Az eljárást befejező — például az ügy áttételét elrendelő, az eljárást megszüntető — végzés ellen ugyancsak megengedett a fellebbezés.

A kérelem érdemében döntő határozat arra ad választ, hogy az OTH-határozat megváltoztatásra szorul-e vagy sem. Az utóbbi esetben a bíróság végzéssel elutasítja a megváltoztatási kérelmet; egészben vagy részben való helytadás esetén pedig olyan tartalmú rendelkezést hoz, amely helyébe lép a megváltoztatásra szoruló OTH határozatnak (illetőleg a határozat megfelelő részének). Fontos szabály a (kereseti) kérelemhez való kötöttség: a döntésnek ki kell terjednie a kérelem teljes egészére [Pp. 213. § (1) bekezdés], de nem terjedhet túl rajta (Pp. 215. §).

A bíróság azonban nem mindig van abban a helyzetben, hogy az ügy érdemében véglegesen döntsön.

A Szt. 64. §-ának (2) bekezdése sorolja fel azokat az okokat, amelyeknél fogva az OTH határozat hatályon kívül helyezése és az OTH-nak új eljárásra való utasítására kerülhet sor:

a) a határozat meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben kizáró ok áll fenn;

b) az Országos Találmányi Hivatal előtti eljárásban olyan lényeges egyéb eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható;

c) a szabadalmi bejelentés alaki okból történt elutasítása esetén a kérelmező a hiányokat a megváltoztatási kérelem benyújtásával egyidejűleg pótolja.

Ezek közül a b) pont szerinti lényeges eljárási szabálysértés miatt történő hatályon kívül helyezés a leggyakoribb. A kialakult bírósági gyakorlat szerint a bírósági eljárásban nem orvosolható az a hiány, ha például a szabadalmazhatóság valamely feltételét az OTH nem vizsgálta, illetőleg abban nem foglalt állást, mert döntését más — később megdőlt — okra alapította.

A bírósági szabadalmi ügy tartalmi keretét az OTH határozat szabja meg. Az oltalmi körnek bővítő értelmű módosítása, ha ez a bírósági eljárás során történik, kilép abból a keretből, amelyben az OTH az előtte folyt eljárásban vizsgálódott, illetve érdemben döntött. A bővült igény a már elbírált kérelemmel szoro-154