Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)

II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere

továbbításig — a saját határozatát visszavonhatja vagy módosíthatja [Szt. 34. § (2) bekezdés].

A kérelem kellékeire egyébként a peres ügyek keresetleveleire vonatkozó szabályok megfelelően irányadók (Pp. 121. §). Ezek közül a legfontosabbak: eggyel több példány benyújtása mint az ügyben résztvevők száma; a résztvevők (képviselőik) név és lakhely (székhely) szerint való megjelölése;

— a vitához tartozó tények, bizonyítékok és az érvényesített jog előadása;

— a bíróság döntésére irányuló határozott kérelem.

A felek jogállása: a kérelmező a bírósági eljárásban félként vesz reszt. Rendelkezési jogánál fogva a kérelmét — az ügyindítási határidőn belül előterjesztett tartalmi körön belül maradva — módosíthatja, fenntarthatja, el is állhat tőle. Az eljárást indító ügyészt — bár a fél jogait gyakorolja — a rendelkezési jog csak korlátozottan illeti meg.

Sajátos rendelkezés érvényesül közös szabadalom esetében.

Ha a szabadalomnak több szabadalmasa van [Szt. 16. § (1) bekezdés], és a jogvita a szabadalom fenntartásában vagy védelmében áll, az ügyben bármely szabadalmastárs eljárási cselekménye (nyilatkozata, indítványa, fellebbezése stb.) kihat az eljárásban részt nem vevő vagy a cselekményt elmulasztó társára. Ez a hatás azonban korlátozott és feltételes: nem vonatkozik az egyezségre, az elismerésre és jogról való lemondásra; a távollevő vagy mulasztó szabadalmastárs pedig a reá kiterjedő hatást elháríthatja (megszüntetheti) azzal, hogy a mulasztást pótolja, ellentétes nyilatkozatot tesz. Ha a szabadalmastársak nyilatkozatai, előadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat a mérlegelési jogkörében bírálja el.

A szabadalmastársak közössége nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a szabadalom fenntartása vagy védelme érdekében bármelyikük önállóan lépjen fel [Szt. 16. § (5) bekezdés], vagy ellenérdekű félként védekezzék. Valamennyi szabadalmastársnak az eljárásban való részvétele nem kötelező. A bíróságnak azonban éppen a reájuk kiterjedő joghatás miatt a szabadalmastársakat hivatalból értesítenie kell arról, hogy az eljárásba a társak mellett beléphetnek. Az azonos oldalon résztvevő szabadalmastársak között a Pp. 51. §-ának a) pontjában írt egységes pertársasághoz hasonló eljárási társaság jön létre.

A bírósági hatáskör és illetékesség a szabadalmi ügyekben kizárólagos: az OTH határozatának megváltoztatására irányuló eljárás a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik. A bíróság első fokon három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akik közül két tag felsőfokú műszaki vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik. A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe tartozik (Szt. 58. §, 59. §).

A bíróság a megváltoztatási kérelmet a nemperes eljárás szabályai szerint bírálja el [Szt. 60. § (1) bekezdés].

151