Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)

II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere

— Egyes országokban a törvény alapján nem jár, de adható (pl. USA, Franciaország) kiegészítő díjazás.- Csak akkor jár méltányos részesedés („fair share”), ha a találmány szabadalmazott, és gazdasági értéke kiemelkedő (pl. Anglia), illetve a feltaláló a fizetése alapján elvárható hasznot meghaladó eredményt hoz (Svédország).

A munkáltató által (szabadalom vagy kizárólagos lincenc formájában) igénybe vett találmány hasznosítása esetén a feltalálónak külön díjazás jár, de adható díjazás a csak később hasznosítani tervezett tartalék találmányra és a piacvédő (defenzív) találmányra is, továbbá szabadalmazás előtt is és titokban tartott találmányra is a rendelet vagy a vállalati szabályzat alapján (pl. NSZK, Japán). Az NSZK-ban ez kiterjed a tényleges monopolhelyzetet eredményező javaslatokra is. mint követelési jog. A meghatározás tényezői: az ún. participációs faktor (a munkáltatói és feltalálói közrehatás aránya a problémafelvetésben, -megoldásban, a feltaláló munkaköre, pozíciója, fizetése) és a találmány gazdasági, illetve forgalmi értéke, amelyet mérés, illetve becslés alapján vagy az ún. licencia analógia módszerrel határoznak meg (mennyit kellene fizetni, ha a találmányra licenciát vennének a szokásos licencdíjmértékek alapján). Idő, mérték nincs szabályozva, ez megállapodás kérdése pl. a gyártott termék eladási árának vagy a bruttó nyereségnek a százalékában vagy egy összegben. Az elvi követelmény a „méltányos díjazás”.

Vegyes és szabad találmányoknál a vételi (opciós) jog gyakorlása esetén (Franciaország, NSZK) az alkalmazottnak igénye van az ellenértékre.

A feltalálói védelem és ösztönzés módjai között az alábbi intézmények érdekelnek külön figyelmet:

Az „egyirányú” kogencia, amely szerint a jogszabálytól nem lehet a feltaláló számára hátrányos módon eltérni és a jogokról sem mondhat le előzetesen a munkaszerződésben (pl. Anglia). Ez a rendelkezés figyelembe veszi, hogy a feltaláló a gazdaságilag-társadalmilag gyengébb fél, akinek az alkupozíciója gyengébb a szolgálati viszonyból eredő alárendeltség miatt.

A bírósági utat megelőzően a jogvitákban egy permegelőző, békítő, közvetítő szabadalmi hivatali szakértői testület járhat el (pl. NSZK, Japán, Franciaország, Anglia, Izrael), amely gyorsasága, szakszerűsége, a bizalom megnyerése és a felek meggyőzésére törekvése révén kevésbé traumatikus az együttműködési kapcsolatokra, mint egy bírósági eljárás.- Útmutatók, modellszabályok, szerződésminták révén segítik a szolgálati találmányokkal összefüggő kérdések belső önszabályozását a vállalkozóknál.

— A fejlett piacgazdaságú országokban a kormány külön kitüntetésekkel ösztönzi a feltalálókat, ezek között a szolgálati találmányok feltalálóit is (pl. az NSZK-ban Diesel-díj, Angliában Richardson-díj, az USA-ban „Nemzeti Technika” díj. Japánban bíbor és kék szalag érem).

A magyar jog szerint a találmány szolgálati vagy magán jellegét az alábbi kritériumok alapulvételével kell megállapítani:

143