Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
A védjegyjogosult a bitorlóval szemben az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: követelheti a védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását; — követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; — követelheti a védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítését; követelheti, hogy a bíróság rendelje el a védjegybitorlásra használt eszközök és a védjeggyel ellátott termékek lefoglalását. A bíróság az eset körülményeihez képest elrendelheti, hogy a lefoglalt eszközöket és termékeket jogsértő mivoltuktól fosszák meg, vagy azokat a bírósági végrehajtás szabályai szerint értékesítsék, ez utóbbi esetben a befolyó összeg felől ítéletében határoz. Ha a védjegybitorlás vagyoni kárt is okozott, a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kártérítés jár. A kár megállapítása során figyelembe kell venni a védjegybitorlásnak a vállalat egész tevékenységére gyakorolt káros hatását. A védjegybitorlás ellen a védjegylajstromba bejegyzett használó saját nevében akkor lephet fel, ha a védjegyjogosultat előzetesen felhívta, hogy a jogsértés abbahagyására szükséges intézkedéseket tegye meg, és felhívása harminc napon belül nem vezetett eredményre. Aki attól tart, hogy ellene védjegybitorlás miatt eljárást indítanak, ennek megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa használt vagy használni kívánt megjelölés nem sérti valamely általa megjelölt védjegy oltalmát. A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt védjegyek alapján védjegybitorlás miatt eljárást indítsanak. Az ipari mintaoltalom megsértését az követi el, aki az oltalom alatt álló mintát jogosulatlanul hasznosítja. A mintaoltalom jogosultja ajogsértővel szemben a Ptk. 84. § (1) bekezdésében meghatározott polgári jogi igényeket támaszthatja. A jogsértő ellen a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett hasznosító saját nevében abban az esetben léphet fel, ha a mintaoltalom jogosultját előzetesen felhívta, hogy a jogsértés abbahagyásához szükséges intézkedéseket tegye meg, és felhívása harminc napon belül nem vezetett eredményre. Aki attól tart, hogy ellene mintaoltalom megsértése miatt eljárást indítanak, ennek megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa előállított vagy előállítandó termék nem ütközik valamely általa megjelölt mintaoltalomba. A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt mintaoltalom alapján ugyanarra a termékre vonatkozóan mintaoltalom megsértése miatt eljárást indítsanak. 135
