Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)

II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere

engedélyt adni licenciaszerzödés keretében.) A kényszerengedély megadását a bíróságtól kell kérni perindítással. A kényszerengedély adásának feltételeit a törvény a Párizsi Uniós Egyezmény 5. cikkének rendelkezéseivel összhangban határozza meg. Ha a szabadalmas a szabadalmi bejelentés napjától számított négy év, illetve ha ez a hosszabb — a szabadalom megadásától számított három év alatt a találmányt nem hasznosította az ország területén a népgazdaság szükségleteinek megfelelő módon és mértékben, sőt erre alapos előkészületet sem tett, és másnak sem adott hasznosítási engedélyt, akkor meg kell adni a hasznosítási kényszer­­engedélyt az ezt kérő belföldi vállalatnak. Kivétel, ha a szabadalmas igazolja, hogy miért mulasztotta el a hasznosítás megkezdését. A kényszerengedély kérésének lehetőségét a törvény a találmány hasznosítá­sának elmulasztása mellett még egy esetben biztosítja: a szabadalmak függősége esetén, amikor az egyik szabadalmazott találmány a másik szabadalmazott találmány felhasználása nélkül nem hasznosítható. Ebben az esetben a kény­szerengedély-adás nem szankció jellegű, hanem szerződés hiányában alkalma­zott jogi „kényszermegoldás”, tehát független attól, hogy a gátló szabadalom szerinti találmányt a szabadalmas hasznosítja-e vagy sem. A kényszerengedély kérésének előfeltétele, hogy a találmányt hasznosítani kívánó vállalat vagy személy kísérelje meg szerződéses hasznosítási engedély megszerzését, vagyis tegyen kísérletet arra, hogy a szabadalmassal megfelelő feltételek mellett licenciaszerződést kössön. Másrészt kényszerengedélyt csak gazdasági tevékenységre jogosult belföldi szervezet vagy személy kérhet, aki igazolja, hogy a találmányt kellő terjedelemben hasznosítani tudja. A kényszerengedély adásának feltételeit a törvény részletesen rendezi. E sza­bályok közül kiemeljük, hogy a kényszerengedélyért a szabadalmasnak megfele­lő díj jár, amelyet megegyezés hiányában a bíróság állapit meg. A kényszerengedély rendeltetésellenes felhasználását a törvény rendelkezései gátolják (pl. a kényszerengedély nem lehet kizárólagos, nem terjed ki az import­ra, a vállalathoz van kötve, a kényszerengedélyes hasznosítási engedélyt nem adhat, a kényszerengedély visszavonható). A szabadalmas a találmányhoz kap­csolódó know-how-nak a kényszerengedélyes részére való átadására nem köte­lezhető. A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy kényszerengedély adására igen ritkán kerül sor, mivel a szabadalmas know-how-ja nélkül a találmány hasznosítása többnyire nem gazdaságos. A kényszerengedély azonban azzal tölti be rendeltetését, hogy adásának lehetősége fennáll, és mint lehetséges szankció a szabadalmazott találmány hasznosítására, illetve függő szabadalom esetén megegyezésre szorítja a szabadalmasokat. Az igénybevétel a kisajátításhoz hasonló jogintézmény, a bejelentésnek vagy szabadalomnak honvédelmi érdekből az állam „tulajdonába” vétele kártalaní­tás ellenében. 131

Next

/
Thumbnails
Contents