Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
érdekközösség, az átlagosnál nagyobb mérvű kockázat és ennek megfelelően a felelősség korlátozási lehetősége. A kutatási-fejlesztési szerződésekben fontos szerepet játszik a szellemi alkotások titkos kezelése, a velük való rendelkezés, amely rendszerint együttjár a vagyoni rendelkezési jog átruházásával vagy a felhasználási lehetőség átadásával. A műszaki megoldás átadása más gazdálkodó szervezetnek (pl. kutatásifejlesztési vagy tervezési szerződésben) csak akkor jelenti az abban foglalt, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotás (pl. találmány) rendelkezési jogának átruházását is, ha ezt a megrendelő a szerződésben külön kiköti. A kutatási-fejlesztési, illetve tervezési szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások tekintetében — a felek eltérő megállapodásának hiányában — érvényesülő szabályok szerint a) ha a megrendelő a rendelkezés jogát kiköti, a vállalkozó a szellemi alkotást csak saját belső tevékenységéhez használja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a megrendelő szabadon rendelkezik; b) ha a megrendelő a rendelkezés jogát nem köti ki, a szellemi alkotást csak saját üzemi tevékenysége körében használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a vállalkozó szabadon rendelkezik. Álláspontunk szerint ugyanez az elv vonatkozik arra az esetre is, ha pl. a vállalkozási szerződés valamely formaterv vagy megjelölés kidolgozására vonatkozik, vagyis a megrendelő a szellemi alkotásra vonatkozó ipari minta-, illetve védjegyoltalmi igényt csak külön kikötés esetén érvényesítheti. Kérdés lehet, hogy a szellemi termék különböző formákban (pl. pályaműként) való rendelkezésre bocsátása, átadása jelent-e jogilag átruházást? A pályadíj fizetése általában — ilyen értelmű kikötés hiányában — nem jelenti a pályamunkában foglalt jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotásra vonatkozó rendelkezési jog átruházását. 1.3.2. A találmány, ipari minta védelme a jogosulatlan elsajátítás ellen A jog a találmányt, ipari mintát, védjegytervet egyaránt védi a jogosulatlan elsajátítás ellen a találmánybitorlás, az ipari minta és a szerzői mű jogosulatlan átvétele tilalma révén. A találmánybitorlás lényegében a találmányi gondolat „eltulajdonítása”, az erre vonatkozó erkölcsi és vagyoni jogok jogtalan kisajátítása. Találmányt bitorol, aki jogosulatlanul másnak a találmányából veszi át szabadalmi bejelentésének vagy szabadalmának a tárgyát. Ebben az esetben a sértett vagy jogutódul
