Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)

II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere

szilárdulását a piaci köztudatban. A védjegynek mint figyelemfelkeltő eszköznek önmagában van reklámhatása, hírverő ereje, másrészt a többi reklámeszközön (csomagolás, hirdetés stb.) is megjeleníthető akár a bevezető, akár pedig a fenntartó reklám keretében.

A védjegyhez fűződő bizalom és az azon alapuló anyagi és erkölcsi erő kiépítése azonban hosszú megtérülési idejű beruházás. A védjegy — ellentétben a találmányokkal — az idő múlásával erkölcsileg nem amortizálódik, hanem a régi jóhírű védjegy értéke, hitele az idő előrehaladtával növekszik, sőt a műszaki és szervezeti változások forgatagában a védjegy képviseli a vállalkozás „piaci kontinuitását”. (Pl. a TUNGSRAM időálló és klasszikussá vált szó- és betűkép.)

A fentiekben említett funkciók pozitív közgazdasági hatása a tőkére és a tőke hozamára egyaránt jelentkezik. Az értékesítés elősegítése gyorsítja a tőkemegtérülést és így segíti az újratermelési folyamatot. A védjegy a fogyasztókra gyakorolt pszichikai vonzereje révén áralakító eszköz, amely többletnyereség („márkajáradék”) realizálását teszi lehetővé a védjegyezett (márkázott) áru vagy szolgáltatás árában — szemben az anonim árukkal, amelyeket névtelenségük miatt bizalmatlanság, előítélet is sújt.

A jogi oltalom szempontjából a megjelölések jogi státusa alapvetően kétféle lehet:

— Egyes jelzések a közkincs körébe tartoznak. Pl. ide sorolhatók a közhasználatú, az áru megjelölésére általánosan használt megjelölések (celofán, vazelin stb.), a kizárólag az áru fajtáját, minőségét, mennyiségét, jellemzőit, rendeltetését, értékét, származási helyét vagy előállítási idejét feltüntető megjelölések.

A jelzések másik csoportja jogi védelemben részesül a piaci használat révén kialakult birtokhelyzet alapján vagy a védjegyként való regisztrálás révén.

Magyarországon a védjegyoltalomról rendelkező alapvető jogszabály az 1969. évi IX. tv.

A védjegyek főként vizuális vagy auditív jellegűek, állhatnak szóból, ábrából, sajátos színösszetételből, sík- vagy térbeli alakzatból, hang- vagy fényjelből és mindezek kombinációjából. Néhány példa:

— létező szavak: pl. „Apple” számítógépekre, „Shell” motorolajra, „Lux” szappanra, „Ikarus” autóbuszokra;

— kitalált, illetve fantáziaszavak: „Xerox”, „Videoton”, „Tungsram”;

— családnevek: „Ford”, „Skoda”, „Ganz”, „Pick”, „Herz”, „Zeiss”, „Richter Gedeon”, „Thörley”;

— reklámjelmondatok: „Fly Me” légitársaságnak, „Gutes aus Ungarn”;

— számok: „4711” kölni;

— betűk: „BMW”;

— ábra, sík- vagy térbeli alakzat (Ilyen háromdimenziós tárgyiasult jel pl. a Mercedes csillag, a „Rolls-Royce” repülő hölgye, a Coca-Cola jellegzetes palackja).

109