Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
kérelmére — egy alkalommal további, az előző oltalmi idő lejártát követő nappal kezdődő ötévi időtartamra meg lehet hosszabbítani. A mintaoltalom a lejárat esetén kívül megszűnhet — a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett jogosult lemondása esetén a lemondás beérkezését követő napon, illetőleg a lemondó által megjelölt korábbi időpontban; — a mintaoltalomnak a bejelentés napjára visszaható hatályú megsemmisítése esetén, ha a mintaoltalom tárgya nem felelt meg az oltalmazás előfeltételeinek. A mintaoltalom megszűnése folytán az ipari minta közkinccsé válik, azt tehát bárki jogosult használni. Ha a mintaoltalom hasznosításával kapcsolatos szerződést tartalmára tekintettel egyben műszaki ismeretek és tapasztalatok átruházására irányuló szerződésnek is kell tekinteni, az ipari mintaoltalom megszűnésével csak a termék külső kialakítása válik közkinccsé, a műszaki megoldás azonban nem (BH 1985/12/468.). 1.2.3.3. Védjegy, cég- és eredetmegjelölési oltalom Az áru szellemi értékkomponensei között a versenygazdaságokban kiemelkedő jelentősége van a fogyasztók körében a tartósan jó minőségű, megbízható áru révén kialakított pozitív gondolati és érzelmi viszonyulásnak („goodwill”) a termékhez és az azt előállító vállalkozáshoz. Az áruról a piaci köztudatban kialakuló gondolati és érzelmi tartalmú pozitív értékelés ugyanis „körüllengi” az árut, tudati-pszichikai hatást gyakorol a fogyasztóra, a jóhírnév bizalmat, vásárlási inspirációt képes kelteni és a rokonszenv, biztonságérzet még magasabb ár esetén is az adott áru javára befolyásolja értékítéletében és vásárlási elhatározásában. Ennek a pozitív piaci értékítéletnek mint pszichológiai faktornak egyéb vonatkozásban is jelentős kihatása lehet (pl. a vállalatnak a goodwillje által alapvetően befolyásolt részvényértéke nagyságrendileg meghaladhatja a vagyonmérlegben szereplő eszközértékét). Az áru, illetőleg a vállalat pozitív gondolati és érzelmi fedezetének, goodwilljének szimbólumai a védjegyek, eredetmegjelölések, kereskedelmi nevek. A világpiacon legnagyobb jelentőséggel bíró árujelzőnek a védjegy („trademark”) tekinthető. A védjegy a piaci rendszerben érintkezők között értelmezhető árumegkülönböztető jel, amely gondolati tartalmakat (pozitív ismeret, illetve kedvező tapasztalat a gyártó fejlettségéről, arculatáról, az áru minőségéről) és érzelmi tartalmakat (rokonszenv a gyártó iránt és bizalom az áru minőségében, megbízhatóságában) egyaránt közvetít és felidéz. A védjegy tehát mint „jelölő”, a tárgyiasult áruhoz vagy szolgáltatáshoz mint „megjelölt” anyagi hordozóhoz képest szimbólum, asszociációs pont, a piaci kommunikáció részét képező „kód”. A védjegy, mint a fogyasztó iránytűje, láthatatlan szállal kapcsolja össze a termelőt és fogyasztót, információhordozó, 107
