Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
megoldás kidolgozására). Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak számíthat az ösztöndíjasként vagy vendégkutatóként végzett munka is. A szolgálati jelleghez munkaviszony vagy más jogviszony alapján a feltalálót meghatározott tárgykörben új megoldások (eljárások, termékek) kidolgozására irányuló kötelezettség kell terhelje. Azt, hogy ilyen kötelezettség mennyiben áll fenn, a szerződés, a vállalati munkarend és ezek keretein belül a szolgálati felettes által kiadott utasítás határozza meg (pl. a dolgozónak gyógyszeripari kutatást kell folytatnia). A létrejött találmánynak abba a tárgykörbe kell tartoznia, amelyben a dolgozót új eljárások, illetve új termékek kidolgozására irányuló kötelezettség terhelte. Ezért pl. ha a gyógyszeripari kutatóként alkalmazott dolgozó a játékgyártás területére eső megoldást hoz létre, ez nem minősül szolgálati találmánynak. A találmány szolgálati jellegét tehát csak a fenti kritériumok együttes megléte esetén lehet megállapítani, arra nincs mód, hogy a felek megegyezésével valamely nem szolgálati találmányt szolgálati jellegűnek minősítsenek. Annak természetesen nincs akadálya, hogy a feltaláló nem szolgálati találmányát a vállalatra átruházza lényegében olyan feltételek mellett, amelyek a szolgálati találmány feltalálójával azonos helyzetbe hozzák. Ilyen megoldás különösen akkor kerülhet szóba, ha a találmány csak részben minősül szolgálati jellegűnek, mert pl. a feltalálók egyike nem volt jogviszonyban a vállalattal, vagy rá nézve nem állt fenn ilyen tárgykörű megoldások kidolgozásának kötelezettsége. Ha egy vállalati dolgozó találmánya nem minősül szolgálati jellegűnek, azzal kapcsolatban a munkáltató ugyanolyan jogi helyzetben van, mint a kívülállók találmányai tekintetében, tehát semmiféle előjog nem illeti meg. A szolgálati találmányhoz ugyanazok a jogok fűződnek, mint a nem szolgálati találmányhoz. Ezek a jogok azonban megoszlanak a feltaláló és a munkáltató között. A személyhez fűződő jogok (a találmány nyilvánosságra hozatalára vonatkozó jog kivételével) és a találmány értékesítése utáni díjigény kizárólag a feltalálót illetik meg. A nyilvánosságra hozatal joga a feltalálót és a munkáltatót közösen illeti meg. A találmánnyal való vagyoni rendelkezés viszont kizárólag a munkáltatójoga, így őt illeti a szabadalmi igény is. Látni fogjuk azonban, hogy a szabadalmaztatásnál a feltalálónak ún. mögöttes jogai vannak. A szolgálati találmánnyal a feltaláló vagy jogutódja akkor rendelkezhet, ha a munkáltató ehhez hozzájárul. A törvény lehetővé teszi, hogy a munkáltató a konkrét helyzet gazdasági mérlegelése alapján ilyen hozzájáruló nyilatkozatot tegyen. Hozzájárulás esetén a feltaláló (jogutódja) elfogadó nyilatkozatával a szabadalmi igény, illetve szabadalmi jog átszáll a feltalálóra, illetve jogutódjára, és a találmány továbbiakban magán jellegűnek minősül. A szolgálati találmány feltalálója — aki szükségképpen a találmány első birto-86
