Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)

II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma

gok — szemben a vagyoni jogokkal — a feltaláló személyétől elidegeníthetetlenek (pl. nem ruházhatók át, nem örökölhetők) és lényegében szabadalmi oltalom nélkül is fennállnak. A személyhez fűződő jogok ugyanakkor szorosan összefüggenek a vagyoni természetű jogokkal (pl. a feltalálói minőségen alapul a szabadalmi jog iránti igény vagy adott esetben a szolgálati találmány feltalálójának díjigénye).

A feltaláló személyéhez fűződő jogok körében a törvény a következőket emeli ki:

a) a szerzőség joga,

b) a névfeltüntetés joga,

c) a feltalálói jó hírnév védelme,

ííj a találmány nyilvánosságra hozatalának joga.

E jogok mellett a feltalálók erkölcsi elismerésének más formái is léteznek (pl. kiváló feltalálói és más kitüntetést kaphatnak, a találmány révén tudományos fokozatot nyerhetnek stb.).

A találmány szerzőségének joga (a feltalálói minőség) azt illeti meg, aki a találmányt megalkotta. (A szerzőség joga megkülönböztetendő a szerzői jogtól, amely az irodalmi, művészeti és tudományos művekre vonatkozó jogvédelem összefoglaló megjelölése.) A szerzőség joga tehát az alkotás tényéhez kapcsolódik.

A magyar joggyakorlat szerint feltalálóként csak magánszemélyek (emberek) ismerhetők el, jogi személy (pl. vállalat, intézet) vagy embercsoport (pl. brigád, gmk, szakcsoport) feltalálói minőségre, a találmány szerzőségére nem tarthat igényt. Elvben bárki (pl. kiskorú vagy laikus is) lehet feltaláló bármely műszaki területen.

Feltalálóként több magánszemély (ember) is elismerhető (társszerzőség), de csak akkor, ha a találmány létrehozatala során valamennyien alkotó jellegű tevékenységet fejtettek ki. Önmagában valamely ötlet, feladatkitűzés vagy technikai (pl. laboránsi, műszaki rajzolói), jogvédelmi (pl. szabadalmi ügyvivői) feladat elvégzése alapján senki nem tarthat igényt társszerzőségre, ha a találmány lényegét tevő alapgondolat megalkotásában nem vett részt.

Ugyancsak nem tarthat igényt feltalálói minőségre valaki pusztán azért, mert a találmány hasznosításában (pl. az üzemi kísérletekben, értékesítésében) közreműködik.

A feltalálói minőség megítélésénél körültekintően, az adott eset specialitásait figyelembe véve kell eljárni. Pl. általában igaz, hogy a feladatkitűzés még nem ad megoldást, ezért nem szolgálhat társszerzőség alapjául. Lehetségesek azonban olyan új műszaki feladatkitűzések, amelyek ismeretében a megoldás a szakember számára már szinte kézenfekvő.

Szolgálati találmány esetén a gazdálkodó szervezet vezetője ellenőrizheti, hogy a szabadalmi bejelentés feltalálóként csak olyan személyeket jelöl-e meg, akik alkotó jellegű tevékenységgel vettek részt a találmány kidolgozásában. A társ-78