Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
ban, alkalmazásának eredményében mutatkozó előnyök és az esetleges hátrányok egybevetésével állapítható meg; az egybevetés eredményét abból a szempontból kell értékelni, hogy a találmány mennyire és milyen színvonalon elégíthet ki emberi szükségleteket. A haladó jelleg megnyilvánulhat a hasznosságban, a minőségi színvonalban, a biztonságban, a gazdaságosságban stb. A haladó jelleget a találmány hatásában, alkalmazásának eredményében mutatkozó előnyök határozzák meg. A megoldás haladó jellege nyilvánvaló, ha egy eddig ki nem elégített szükségletet elégít ki. Ekkor ugyanis elsősorban a szükséglet kielégíthetőségének a ténye a mérvadó, az ésszerűség határain belül, függetlenül a gazdaságossági tényezőktől. Amikor a televíziót feltalálták, ez úttörő volt a szükségletnek, a távolbalátás igényének a kielégítésében; ezért haladó is volt minden tökéletlensége, hibája, költséges volta ellenére. A legtöbb megoldásban azonban együttesen jelentkeznek a pozitív és a negatív hatások, például a megoldás drágább az ismerteknél, de az alkalmazásával elérni kívánt célt az eddigieknél magasabb színvonalon éri el. Az ilyen esetekben az előnyök és a hátrányok egybevetése alapján állapítható meg a haladó jelleg. Ha a pozitív hatások összességükben nagyobbak, mint a negatívak, haladó jellegű a megoldás. Az összhatás pozitív, illetőleg negatív jellegének a megállapításánál nem feltétlenül a különbözet számszerűsége az irányadó. Lehet, hogy a megoldás költségesebb az eddigieknél, fokozottabb karbantartási munkát igényel, esetleg a termelékenysége is kisebb az ismertekénél, azonban teljesen kiküszöböli az eddigi nagy számú balesetet. Az ilyen megoldás haladó jellegűnek tekinthető. Az előnyöket és a hátrányokat, a pozitív és negatív hatásokat nemcsak számszerű összességükben mérlegelik, hanem minőségileg is értékelik. Az értékelésben figyelembe veszik a mindenkori gazdasági, honvédelmi, egészségügyi stb. viszonyokat. A „technika adott állásához képest” kifejezésen mindig a kitűzött cél szemszögéből vizsgált, a találmány tárgya által érintett szűk szakterületet kell érteni. Ha a találmány tárgya pl. mechanikus vastagságmérőre vonatkozik, és a mágneses vagy radioaktív vagy az ultrahangos vastagságmérők jobb paraméterekkel rendelkeznek, úgy a haladás szempontjából csak a mechanikus vastagságmérők vizsgálhatók, mivel ezek megjavítását célozza a találmány szerinti megoldás. A haladó jelleg mérlegelése során nem engedhető meg az ún. „mozaikszerű haladás vizsgálat”. Ami azt jelenti, hogy a haladó jelleg vizsgálata során a találmányt egyidejűleg csak egy megoldással lehet egybevetni. 73
