Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
A közzétett szabadalmi bejelentés leírása, valamint a feltalálók megoldásait publikáló szakcikk újdonságrontó még akkor is, ha a nyilvánosságrajutást a feltalálók saját maguk idézték elő. b) A szóbeli közlés A szóban előadott, vagy hangszalagra rögzített nyilvános előadás, a rádióban, televízióban, filmen, videó-berendezésen stb., bemutatott műszaki megoldás újdonságrontónak minősül. Újdonságrontó a megoldás lényegét ismertető előadás (pl. tudományos konferencia, műszaki ismertető ...). Az újdonságrontás fennáll abban az esetben is, ha a megoldást maga a feltaláló ismerteti. _ c) A gyakorlatbavétel Az újdonságrontó hatású gyakorlatbavétel elengedhetetlen előfeltétele, hogy a találmány egészében legyen megvalósítva. Ami még nincs kész, csak kísérletezés alatt áll, azt természetesen ilyen gyakorlatbavételnek nem lehet tekinteni, így az nem újdonságrontó. A műszaki megoldás alkalmazását kísérletezésnek kell minősíteni mindaddig, amíg a kitűzött műszaki hatások stabilitása bizonytalan. Nem lehet kísérletezésnek tekinteni a találmánnyal végzett olyan próbákat, ahol a találmány megalkotása után valaki mások meggyőzése, vagy nagyobb bizonyosság szerzése céljából üzemelési próbákat végez. Ezen általában már újdonságrontó hatású gyakorlatbavételt kell érteni. Ha a korábbi gyakorlatbavételt titoktartásra nem kötelezett személyek (bárki) minden megkötöttség, nehézség nélkül megismerhették, akkor az újdonságrontó. Nem tekinthető azonban nyilvánosnak az olyan gyakorlatbavétel, amely során a konkrét megoldás bárki által való megismerhetősége korlátozva van (pl. egy atomreaktorhoz épített turbógenerátor szerkezete). Általában nem lehet nyilvánosságra hozottnak tekinteni az üzemen belüli gyakorlatbavételt, mivel rendszerint az üzemen belüli megoldásokat nem tekintheti meg bárki (személyi válogatás nélkül). Nyilvános kiállításon történő bemutatás nem újdonságrontó, ha pl. a kapcsolási elrendezéseket, technikai megoldásokat zárt dobozú műszerben mutatják be, a konkrét megoldás a megtekintés útján nem ismerhető meg. Akkor sem újdonságrontó a nyilvános bemutatás (kiállításon, kereskedelmi forgalomban), ha a találmányt a késztermék alapján nem lehet reprodukálni (analizálhatatlan termék). Ez az eset többnyire a vegyipari találmányoknál fordul elő.
