Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
V. fejezet - 5. Az iparjogvédelmi képviselet szabályai
Az iparjogvédelmi szakértő működési jogosultsága nem terjed ki — a szabadalmi ügyvivői és a jogi képviseleti tevékenységre (beleértve a beadványok, szerződések megszerkesztését); valamint — a külön feltételekhez kötött egyéb (kereskedelmi ügynöki stb.) feladatok ellátására. Iparjogvédelmi szakértői tevékenységre jogosító engedélyt az a büntetlen előéletű és kiemelkedő iparjogvédelmi ismeretekkel rendelkező személy kaphat, aki — felsőfokú iskolai végzettséggel (egyetemi, egyetemi jellegű főiskolai vagy főiskolai oklevéllel), — felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítéssel (vagy a korábbi képzési rendben szerzett szabadalmi ügyvivői képesítéssel), valamint — a felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítés megszerzését követően legalább 5 éves iparjogvédelmi szakmai gyakorlattal rendelkezik. A felsőfokú iskolai végzettségtől vagy a felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítéstől kivételesen — legalább 10 éves iparjogvédelmi szakmai gyakorlat esetén — el lehet tekinteni. Kimagasló iparjogvédelmi tevékenység esetén a felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítés megszerzését megelőző iparjogvédelmi szakmai gyakorlatot is be lehet számítani. Az iparjogvédelmi szakértői tevékenységre jogosító engedélyt az Országos Találmányi Hivatalhoz kell benyújtani a munkaadó javaslatával, érvényes erkölcsi bizonyítvánnyal és 500 Ft díjbefizetést igazoló feladóvevénnyel. 5. Az iparjogvédelmi képviselet szabályai Polgári Törvénykönyvünk szerint a képviselet megbízási jogviszonynak minősül. A képviseletre adott megbízás alapján a megbízott köteles a reá bízott ügyet ellátni és a megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően teljesíteni. Az irányadó jogszabályokat a fejezet végén foglaljuk össze. A képviselő feladata, hogy megbízóját jogi érvényesítéséhez és kötelezettségei teljesítéséhez hozzásegítse. A képviselő hatóságok és bíróságok előtt képviseli megbízóját, jogi tanácsokat és tájékoztatásokat ad, beadványokat, okiratokat készít. A képviselő nem működhet közre abban, hogy a jogszabályok rendelkezéseit kijátsszák vagy a joggal bármilyen módon visszaéljenek. Tevékenységével nem gátolhatja a bíróságok és hatóságok munkáját. A képviselőt titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt illetően, amelyről feladata teljesítése során tudomást szerzett. A titoktartási kötelezettség kiter-624
