Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
jogok illetik meg a műszaki alkotókat. Ezek a jogok döntően a gazdálkodó szervezetek és az alkotók belső jogviszonyában jelentkeznek olyan külső személyek esetében is, akik az újítási javaslat benyújtásával, illetve szolgálati találmányt eredményező munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésével a gazdálkodó szervezettel belső kapcsolatba kerültek. A fentiek kapcsán ki kell emelni azt is, hogy az újítási jog és a szabadalmi jog a gazdálkodó szervezetek vonatkozásában kétszakaszos, egymásra épülő rendszerben működik: nem szabadalmazott megoldások újításként értékelhetők, majd a kifizetett újítási díjat a szabadalom megadása után a találmányért járó díjba be kell számítani. Az újítói jog — a szabadalmi jogtól eltérően — nem nyújt kizárólagos hasznosítási lehetőséget a megoldásra, de biztosítja az újító anyagi és erkölcsi elismerését az újítás hasznosítása vagy átadása esetén. A szabadalmi bejelentés tárgyára benyújtott újítási javaslat esetén a bejelentésre fel kell hívni a gazdálkodó szervezet figyelmét, mert ennek mind a megoldás nyilvánosságra hozatala, mind a más vállalat részére történő átadása szempontjából jelentősége van. Azt is meg kell jegyezni, hogy a szabadalmi bejelentés nem kötelező, ezt a jogosult saját gazdasági érdekei mérlegelése alapján — a titokvédelem alternatívájával szemben előnyben részesítve — igényelheti, szolgálati találmányok esetén azonban a feltalálók bizonyos mögöttes, latens jogokkal rendelkeznek, amelyek révén igényelhetik a találmány szabadalmazását. A jogszabály azonban ilyen esetben is védelemben részesíti a munkáltatónak a találmány titokban tartásához fűződő érdekét. Ez utóbbi kérdésről a szolgálati találmányok körében bővebben szólunk. Olyan esetben, amikor az újítási rendelet hatálya nem terjed ki az adott természetes vagy jogi személyre (pl. kisiparos, külföldi érdekeltségű vállalat, gmk), a még nem szabadalmazott vagy nem is szabadalmazható megoldások kezelésére a Polgári Törvénykönyv és általában a titokvédelmi szabályok vonatkozó rendelkezései irányadók. A találmányok védelme kapcsán kell említést tennünk a szerzői joggal, a védjegyjoggal és az ipari mintaoltalommal való összefüggésről. A szerzői jogi védelemből származik az a vagyoni jog, hogy az irodalmi, tudományos és művészeti alkotás nyilvánosságra hozatalához (bemutatás szóban, írásban; kiállítás, rádió, televízió stb. útján), többszörösítéséhez, illetve rögzítéséhez (pl. kinyomtatás, filmfelvétel), valamint fordításához a szerző hozzájárulása szükséges, és a felhasználásért számára díjazás jár. A szerzői jog nem csupán kulturális alkotásokra vonatkozik, hanem kiterjed pl. a műszaki létesítmények terveire, építészeti alkotások terveire, számítógépprogramokra, mérnöki és egyéb műszaki tervekre, rajzokra, vázlatokra. A szerzői jogi védelem azonban nem akadályozza meg, hogy a szerzői műben 59
