Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)

I. fejezet - 2. Jogi ismeretek

felbujtó, bűnsegéd); meghatározza a büntetőjogi felelősségre vonás akadályait, a büntetés célját, a büntetéseket és intézkedéseket, a büntetés kiszabás körében érvényesülő szabályokat, a rehabilitációt stb. A büntetőjog különös része azokat a jogszabályokat öleli fel, amelyek meghatározzák egy-egy bűncselekmény törvényi tényállását. A vagyon elleni bűncselekmények közül megemlítendő a bitorlás bűntette, amelyet az követ el, aki más szellemi alkotását, találmányát, újítását vagy ipari mintáját sajátjaként tünteti fel és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz, vagy gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével visszaélve más szellemi alkotásának, találmányának, újításának vagy ipari mintájának hasznosítását vagy értékesítését attól teszi függővé, hogy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből részesítsék.

2.3.4. Munkajog

A munkajog azokat a jogszabályokat foglalja magában, amelyek a munkaviszonyt (keletkezését, módosulását és megszüntetését), a munkavégzést, a munkaidőt és pihenőidőt, a munka díjazását, és a dolgozó részére járó egyéb juttatásokat, a munkavédelmet, a munkafegyelmet, a dolgozók fegyelmi és anyagi felelősségét, a munkaügyi viták eldöntésének módját és társadalombiztosítását rendezik.

A munkajogi jogszabályok és a belső szabályzatok, munkaköri leírások adnak kellő eligazítást az újítói jogban nem ritkán vitás munkaköri kötelezettség felől. A feltaláló esetében a munkaviszonyának tartalma meghatározó abban, hogy a megoldása szolgálati találmánynak minősül-e vagy sem.

A találmányokkal és újításokkal összefüggésben megemlítendő az a szabály, hogy a dolgozó köteles a munkaviszonyával kapcsolatban tudomására jutott állami, szolgálati, illetőleg üzemi titkot megtartani. Üzemi titok minden olyan — állami vagy szolgálati titoknak nem minősülő — vállalati működési, ügyviteli vagy egyéb adat, okmány, műszaki megoldás, amelyet a vállalat írásbeli rendelkezéssel annak minősít. Ezen túlmenően sem közölhet a dolgozó illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a vállalatra vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat.

2.3.5. Családjog

A családjog alapvetően személyi jogviszonyokra (családi, rokoni kapcsolatra) vonatkozik, és csak másodlagosan öleli fel a családi viszonyok által feltételezett vagyoni viszonyokat. A családi jog három nagy részre tagozódik: a házasságra, a családra és a gyámságra vonatkozó jogi szabályozást öleli fel.

35