Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
A haladó jelleg vizsgálatának feladata annak a megállapítása, hogy a találmány az elsőbbségi időpontban kielégítette-e a haladó jelleget. A törvény a haladó jelleg kritériumát a szükséglet kielégítésével hozza kapcsolatba. A vizsgálat kiinduló lépése annak tisztázása, hogy a találmány a szükségletkielégítés oldaláról nézve megoldatlan feladatot old-e meg, vagy a feladatnak az eddigieknél előnyösebb megoldására irányul-e. Ha egy bejelentésbe több találmányt foglaltak, a haladás követelményének mindegyikre nézve fenn kell állnia. Az ismert megoldások köre, amelyeket a technika állásaként az újdonság és a haladás vizsgálatánál figyelembe kell venni, többé-kevésbé egybevág. Az eltérések abból adódhatnak, hogy amíg az újdonságvizsgálathoz a megoldás megismerhetősége szempontjából kell gyűjteni anyagokat, addig a haladó jelleg vizsgálatakor a kutatás arra irányul, hogy a találmány elé kitűzött cél megvalósítására milyen ajánlások találhatók. így előfordul, hogy a két követelmény vizsgálatánál figyelembe vehető előzmények részben nem fedik egymást. Bizonyos szakterületeken, vagy ha a bejelentő állításai önmagukban nem tűnnek meggyőzőnek az előnyös hatás(ok) fellépését illetően, az OTH megkövetelheti a bejelentő által jelzett előnyök elméleti valószínűsítését, illetve bekövetkezésének tényleges igazolását. A megoldás haladó jellegét hordozó hatásoknak az igénypontok jellemző részében foglaltakhoz kell fűződniük. Ha egy feladatot először oldanak meg sikeresen, akkor elsősorban a szükséglet kielégíthetőségének ténye mérvadó, az ésszerűség határán belül függetlenítve a gazdaságossági és egyéb tényezőktől. Az ilyen megoldások esetében vélelmezhető a haladó jelleg. Ennek legtipikusabb példái az úttörő találmányok, amelyek a technika teljesen új területét tárják fel. Ide tartoznak ezen kívül egyes olyan találmányok is, amelyek nem úttörő jellegűek, de a feladatot új úton, elsőként oldják meg. Amennyiben a találmány legalább egy olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelynek révén megoldatlan feladatot old meg, a haladó jelleget nem lehet kétségbe vonni akkor sem, ha valamely másik tulajdonsága az eddigieknél kevésbé előnyös. Abban a — viszonylag ritka — esetben, ha a megoldás alkalmazása révén a már eddig is kielégített szükséglet egyoldalúan előnyösebben elégíthető ki, negatív hatás nélkül, a haladó jelleg problémamentesen megállapítható. Egy megoldás vonatkozásában pozitív és negatív hatások legtöbbször együtt jelentkeznek. Ilyenkor ezek együttes mérlegelése alapján kell a haladó jelleg kérdésében állást foglalni és ha a pozitív hatások összhatásukban nagyobbak vagy jelentősebbek, a haladás tényét meg kell állapítani. Az együttesen jelentkező előnyök és hátrányok mérlegelésénél csaknem mindig h) A haladó jelleg vizsgálata 168
