Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)

II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma

c) a metszeteket rézsútos vonalkázás jelölje, a vonalkázás ne zavarja a hivatkozási jelek és jelzővonalak olvashatóságát;

d) a rajzok mérete az ábra bonyolultsági fokához mérten olyan legyen, hogy a kétharmados lineáris méretcsökkentéssel készült másolaton valamennyi részlet nehézség nélkül felismerhető maradjon;

e) az egyes ábrákat egymástól világosan elhatárolva a lehető legkevesebb lapon kell elhelyezni folytatólagos számozással;

f) a rajzokon valamennyi hivatkozási jel (szám, betű) legyen egyszerű és világos, a számok és betűk magassága legalább 0,32 cm, a vegyi képleteket tartalmazó rajzokon a gyűrűk átmérője legalább 1,4 cm legyen;

g) az ábrák egyes részeit mindvégig azonos hivatkozási jelekkel kell megjelölni; ha a rajzok nagy számú hivatkozási jelet tartalmaznak, a bejelentéshez külön lapot ajánlatos csatolni a hivatkozási jelek és a vonatkozó alkotóelemek felsorolásával ;

h) a rajzokon és a leírásban alkalmazott hivatkozási jeleknek egymással összhangban kell állniuk;

i) a rajz nem tartalmazhat magyarázatot, kivéve az olyan szavakat, mint „víz”, „gőz”, „A—B metszet”, „nyitva”, „zárva”, továbbá a villamos berendezések vázlatainak vagy az eljárás lépéseit feltüntető folyamatábráknak a megértéséhez szükséges feliratokat vagy bejegyzéseket;

j) mindegyik lap felső szegélyén legyen rajta a lapok összesített száma és az adott lap sorszáma, valamint a bejelentő vagy a képviselő aláírása.

Az ábrákat, metszeteket a géprajz (az illető szakterületi szakrajz) szabályainak megfelelően kell elkészíteni. Ha egynél több az ábra, akkor az elhelyezés sorrendjében folytatólagosan kell megszámozni őket. Az ábra nem műhelyrajz; csak a találmány megértéséhez szükséges mértékben ábrázolja a megoldás részleteit. Egyes részek, elemek hivatkozási jelekkel jelölendok; ezekhez megnevezést kell kapcsolni a leírásban.

A rajzokon mellőzendő az adatok, méretek, mennyiségek, bővebb magyarázatok feltüntetése, kivéve pl. a „bemenet”, „nyitva” stb. kifejezéseket, amelyek a rajz megértéséhez elengedhetetlenül szükségesek. A hivatkozási jeleket, ábraszámokat úgy kell elhelyezni, hogy akkor legyenek olvashatók, ha a rajzot az ún. magassági irányba állítjuk be, más szóval írásirányával. Hivatkozási szám helyett lehet alkalmazni szimbólumokat, vagy esetleg indexeket is. így például ha sok kondenzátor, ellenállás, tranzisztor van, akkor Cj; C2; C3...-mal, Rj; R2; R3...-mal és T,; T2; T3...-mai jelölhetjük ezeket. A rajzlap felső szegélyén a rajzlapok számát és sorszámát kell feltüntetni (pl. 7 rajzlap esetén a 2. rajzlap jobb sarkára a következő törtszámot kell írni: 7/2).

151

A