Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)

II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma

pont tarthatatlan, egy-egy külön alkalmazott aligényponti megoldás még mindig alkalmas lehet a visszavonulásra; szűkebb oltalom megszerzésére.

Az aligénypontok teszik egyértelművé, hogy a főigénypontban legáltalánosabb módon meghatározott megoldás alkalmazásait bemutató előnyös megoldások valóban minden tekintetben oltalom alatt állnak. Az aligénypontok körülbástyázzák a főigénypont oltalmi körét.

Az aligénypontoktól nem követeli meg a jogszabály, hogy olyan szerkezeti megoldásokat, intézkedéseket, illetve intézkedések kombinációit tartalmazzák, amelyek új hatást eredményező újdonságnak számítanak. Önmagukban az aligénypontok irányulhatnak már ismert eljárásokra, intézkedésekre is.

Formailag onnan tűnik ki, hogy az aligénypontok függenek a főigényponttól, hogy az aligénypontnak a tárgy i körében a főigénypontra kell közvetlenül vagy közvetve hivatkozni. Az aligénypontok a főigényponti jellemzők összességét fejtik ki.

Ha a bejelentés több, különböző fajtájú találmányt (anyag, eljárás, berendezés) tartalmaz, e találmányok jellemzőit több főigénypontban kell felsorolni.

Az egyes találmányok főigénypontjait a találmány címének megfelelő sorrendben, az egyes főigénypontok aligénypontjait pedig mindegyik találmánynak megfelelő alárendeltségben kell feltüntetni.

Az igénypontokat folytatólagosan, arab számokkal kell sorszámozni.

Ha rajz is tartozik a bejelentéshez és a rajz nagymértékben megkönnyíti az igénypontok értelmezését, az igénypontokban az egyes megkülönböztető jellemzők után zárójelben fel kell tüntetni a rajz hivatkozási jeleit.

Az igénypontban a találmány nem jellemezhető működéssel, hatással, célkitűzéssel, mivel ezek a kifejezések nem utalnak önmagukban konkrét megoldásra. Természetesen, ha szükséges, és ha az oltalmi kört ez teszi egyértelműbbé, vagy ha a megoldás egy ismert részletét a működésére utaló fogalom egyértelműen és közismerten meghatározza, akkor jelzői értelemben megfogalmazott működést és célkitűzést az igénypontban alkalmazni lehet.

Az igénypontban a jellemzőket a joggyakorlat szerint az első alkalommal határozatlan névelővel, vagy névelő nélkül kell feltüntetni. A továbbiakban ezen jellemzőket határozott névelővel kell ellátni.

Valamely termék (berendezés, készülék, eszköz, kapcsolási elrendezés stb.) jellemezhető az igénypontban szerkezeti elrendezésével, kialakításával, struktúrájával, mértani jellemzőjével, anyagi minőségével, összetételével, a terméket alkotó alkatrészek megadásával, kapcsolatával, egymáshoz való illeszkedésükkel. Tömören megfogalmazva, a termékre vonatkozó oltalmi igényben azt kell igénypontba foglalni, hogy „mi miből áll, és hogyan, hová kapcsolódik”. Általában elfogadható az a szabály, hogy a terméket „hideg” állapotában (energiamentesen), megmérhető, észlelhető adataival kell jellemezni.

149