Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)

II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma

módot, illetve az összes kihasználási lehetőséget is feltárja. Ezek ugyanis általában „know-how” jellegű, tehát titkos ismeretek, amelyek a találmánnyal kapcsolatos licenciaszerződésnél díjnövelő tényezőként vehetők figyelembe, illetve önállóan is képezhetik értékesítési szerződés tárgyát.

A leíráshoz tartozó igénypontnak két vonatkozásban van jogi jelentősége:

1. meghatározza az Szt. 13. §-a értelmében a találmány oltalmi körét, vagyis a szabadalmi jog terjedelmét,

2. meghatározza azt a kört, amelyben másnak — az Szt. 6. § (3) bek. c) pontja szerint — azonos találmányára oltalom nem adható.

A leírással, az igénypontokkal kapcsolatos alaki követelményeket a III— OTH—1983. számú hirdetmény 3. pontja a következőképpen tartalmazza:

(1) A leírást az igénypontokkal három azonos, jól olvasható példányban kell benyújtani az alábbiak szerint:

a) a leírást és az igénypontokat egy vagy több erős, fehér 29,7 cm magas és 21,0 cm széles lap (A/4 méretű ív) egyik oldalán kell elkészíteni; a lapokat úgy kell összefűzni, hogy szétválaszthatok és ismét összefűzhetők legyenek anélkül, hogy a fűzésmód az olvasást megnehezítené;

b) a leírás és az igénypontok gépírással vág}7 nyomtatással készüljenek; csak a vegyi és matematikai képleteket és idegen betűket lehet szükség esetén kézzel írni vagy rajzolni;

c) a lapok bal oldalán 2,5—4 cm-es, jobb oldalán, felső és alsó részein 2— 3 cm-es szegély, az első lap felső részén és az utolsó lap alján 8 cm-es üres hely maradjon;

d) a sorok között másfeles vagy kettes sortávolságot kell hagyni;

e) a leírásban és az igénypontokban lehetőleg ne legyen törlés, javítás, betoldás vagy átírás; ha ez mégis előfordulna, azt a lap szegélyén kézjeggyel kell ellátni;

f) a leírás és az igénypontok nem tartalmazhatnak rajzokat, tartalmazhatnak viszont táblázatokat és vegyi vagy matematikai képleteket; az igénypontokba táblázatok csak feltétlenül szükséges esetben foglalhatók;

g) a rajzban is megadott kiviteli alak ismertetésekor a megfelelő alkotóelemet a rajzon feltüntetett hivatkozási jellel kell jelölni; a hivatkozási jelet a leírásban az alkotóelem megnevezése előtt zárójel nélkül, az igénypontokban pedig a megnevezés után zárójelben kell feltüntetni; a vegyi és matematikai képleteket folyamatosan — célszerűen zárójelbe tett római — számokkal kell ellátni; az igénypont a leírásra vagy a rajzra csak hivatkozási jellel utalhat;

h) a mértékadatokat a hatályos magyar jogszabályban meghatározott, ilyen meghatározás hiányában a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott egységekben kell feltüntetni;

i) a leírást az igénypontok után a bejelentőnek vagy a képviselőnek alá kell írnia.

142