Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
Az ideiglenes, illetve a végleges szabadalmi oltalom megszűnése a következő körülmények alapján következik be. A) Hatósági határozat (a szabadalmi bejelentés elutasítása, a szabadalom megsemmisítése). B) Az idő múlása (halasztott vizsgálat esetén 4 év eltelte az utólagos vizsgálat kérése, illetőleg hivatalból való elrendelése nélkül, végleges szabadalmi oltalom esetén 20 év eltelte). C) A bejelentő, illetve szabadalmas mulasztása (a fenntartási illeték fizetésének elmulasztása). D) A bejelentő, illetve a szabadalmas nyilatkozata (lemondás). Az A) pont alatti esetben maga az OTH határozata szünteti meg az oltalmat (konstitutív határozat), míg a B), C) és D) pont alatti esetekben az OTH határozata csupán megállapítja a megszűnést (deklaratív határozat). Az ideiglenes szabadalmi oltalom mindig keletkezésére visszaható hatállyal szűnik meg, mivel az ideiglenes szabadalmi oltalom függő jogi helyzetet teremt, amelyre — ha végleges szabadalmi oltalommá nem alakul át — semmiféle jog nem alapítható. A feltalálók érdekeit védi az a rendelkezés, hogy szolgálati találmány esetén a munkáltató lemondással vagy az illeték be nem fizetésével csak akkor szüntetheti meg az ideiglenes oltalmat, ha a feltaláló nem tart igényt a bejelentésre. A végleges szabadalmi oltalom szintén megszűnhet keletkezésére visszaható hatállyal megsemmisítés és a keletkezésre visszaható hatályú lemondás alapján. Ha a végleges szabadalmi oltalom nem keletkezésére visszaható hatállyal szűnt meg, akkor a bejelentés napjától a megszűnés napjáig terjedő időszakban érvényesen fennállt szabadalomnak tekintendő. Ha a szabadalmi oltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal szűnt meg, azt úgy kell tekinteni, mintha soha sem állott volna fenn és arra semmiféle jogigény nem alapozható. A szabadalmas és a feltaláló által jóhiszeműen felvett díjnak azonban csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a találmány hasznos eredménye nem fedezett (Szt. 32/A. §). A szabadalmi oltalom megszűnése azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy a találmány közkinccsé válik, tehát azt bárki szabadon hasznosíthatja jogszerű gazdasági tevékenysége körében. A hasznosítónak azonban meg kell győződnie arról, hogy nem helyezték-e a bejelentést, illetve a szabadalmat újra érvénybe (Szt. 30/A. §). 122
