Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)

II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma

Az igénybevétel a kisajátításhoz hasonló jogintézmény, a bejelentésnek vagy szabadalomnak honvédelmi érdekből az állam „tulajdonába” vétele kártalanítás ellenében. A jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében a 23/1970. (VII. 4.) Korm. sz. rendelet 4. § (1) bekezdése értelmében az OTH a szabadalmi bejelentést, illetőleg az azzal kapcsolatos bővítő értelmű módosítást köteles a honvédelmi miniszterrel közölni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az ország területén kívül lakó külföldiek sza­badalmi bejelentéseire. Ha a honvédelmi miniszter a közléstől számított 30 napon belül nem javasolja a szabadalmi bejelentés igénybevételét, az OTH megindítja a szabadalmi bejelen­tés vizsgálatát és az egyben azt is jelenti, hogy a találmány külföldre juttatásához sem szükséges a honvédelmi miniszter engedélyét megszerezni. Erről a kialakult gyakorlat szerint az OTH igazolást ad a bejelentő kérelmére. 1.8. Találmány- és szabadalombitorlás 1.8.1. Találmánybitorlás Szt. 25. § Amennyiben a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalom­nak a tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából vették át, a sértett vagy jogutódja követelheti a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalom­nak egészben vagy részben történő átruházását. A találmánybitorlás lényegében a találmányi gondolat „eltulajdonítása”, az arra vonatkozó erkölcsi és vagyoni jogok jogtalan kisajátítása. A találmánybitorlás megállapításához azt kell vizsgálni, hogy az alperesi beje­lentés, illetve szabadalom igényponti jellemzőit az alperes legalább részben a fel­peres megoldásából vette-e át vagy azokat önállóan alkotta. A sértett vagy jogutódja találmánybitorlás esetén igényelheti a szabadalmi be­jelentés, illetve a szabadalom egészben vagy részben való ráruházását a bíróság ítéletével. Az átruházás a jogosultnak nyújtott polgári jogi reparáció. A sértett ilyenkor tulajdonképpen nem tekinthető a találmánybitorló jogutódjának, hiszen a bitorló csak látszólag volt jogosult. A bitorló által végzett eljárási cselekmények (pl. a szabadalmi igény szűkítése, lemondás igénypontról) azonban megtartják jogi hatályukat, a sértettnek csupán az a lehetősége van meg, hogy a polgári jog általános szabályai szerint kártérítést követeljen. A találmánybitorlásnak — ha az a jogosultnak vagyoni hátrányt is okozott — büntetőjogi szankciója is van, amelyről a Btk. 329. § a) bekezdése rendelkezik. 116

Next

/
Thumbnails
Contents