Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
Ez a helyzet akkor is, ha az újítási javaslat benyújtása feladatterv, pályázat vagy az újítás kidolgozására irányuló szerződés alapján történt. A gazdálkodó szervezet csak akkor szerzi meg az újítási javaslatban foglalt, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotásra (pl. találmányra) vonatkozó rendelkezési jogot, ha ezt külön kiköti az újítóval kötött szerződésben, illetve ha az a jogszabály alapján illeti meg (pl. szolgálati találmány esetén). Ugyanez érvényes általában a pályázatokra is, amelyekre a polgári jogi díjkitűzés szabályai vonatkoznak. A pályadíj fizetése általában — ilyen értelmű kikötés hiányában — nem jelenti a pályamunkában foglalt, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotásra vonatkozó rendelkezési jog átruházását. Ha az újítási javaslatban vagy a pályaműben foglalt találmányt a javaslattevő, illetve pályázó később szabadalmaztatja, a gazdálkodó szervezet nem hivatkozhat vele szemben előhasználati jogra, mivel az általa korábban megkezdett hasznosítás nem alapul jóhiszemű, független feltalálói tevékenységen. Másrészt viszont az újítási javaslat, illetve a pályázatra való benyújtás alapján a gazdálkodó szervezet ráutaló magatartással engedélyt kap az abban foglalt találmányra szerzett majdani szabadalom hasznosítására, a hasznosítási díj azonban a szabadalom megadása után külön megállapodással rendezendő. Ugyanez a helyzet, ha a később szabadalmazott találmányt újításként korábban átadták, illetve engedéllyel más szervezethez benyújtották. A gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 97. §-a szerint a műszaki megoldás átadása más gazdálkodó szervezetnek (pl. kutatási-fejlesztési vagy tervezési szerződésben) csak akkor jelenti az abban foglalt, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotás (pl. találmány) rendelkezési jogának átruházását is, ha ezt a megrendelő a szerződésben külön kiköti. A szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások tekintetében — a felek eltérő megállapodásának hiányában — érvényesülő szabályok szerint űj ha a megrendelő a rendelkezés jogát kiköti, a vállalkozó a szellemi alkotást csak saját belső tevékenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a megrendelő szabadon rendelkezik; b) ha a megrendelő a rendelkezés jogát nem köti ki, a szellemi alkotást csak saját üzemi tevékenysége körében használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a vállalkozó szabadon rendelkezik. A találmányokra vonatkozó vagyoni jogok, így a szabadalmak is megterhelhetők. Ennek egyik esete, amikor a szabadalmat elzálogosítják (Ptk. 263. §), pl. köl-103
