Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
3.31. A találmányok és egyéb hasznosítható műszaki megoldások külföldre juttatásának engedélyezéséről és nyilvánosságrahozataláról a 23 1970. (VII. 4.) Korm. sz. rendelet és a 3/1970. (XII. 31.) HM. sz. rendelet intézkedik. E rendeletek szerint a találmányok és egyéb hasznosítható műszaki megoldások belföldi nyilvánosságra hozatalához nincs szükség engedélyre semmiféle hatóságtól, ha az nem jár államtitok, üzemi (szolgálati) titok vagy magántitok megsértésével. A magántitokról és üzemi titokról korábban tettünk említést. Államtitoknak minősül a jogszabály vagy azon alapuló rendelkezés által annak nyilvánított adat. A 14/1971. (V. 15.) Korm. sz. rendelet értelmében pl. államtitok a honvédelmi jelentőségű találmányokra és egyéb hasznosítható műszaki megoldásokra vonatkozó fontos adat. Az államtitok, üzemi (szolgálati) titok és a magántitok megsértése esetén a titoksértőt a vonatkozó jogszabályokban meghatározott polgári jogi, munkajogi illetve büntetőjogi felelősség terheli. A titokkal rendelkezni jogosult — államtitok esetén a miniszter, szolgálati találmány esetén a vállalat, egyéni találmány esetén általában a feltaláló — viszont minden külön hatósági engedélykérés nélkül dönthet a találmány, illetve egyéb hasznosítható műszaki megoldás nyilvánosságrahozataláról. A honvédelmi miniszter engedélye szükséges ugyanakkor a nyilvánosságra nem hozott találmány, illetőleg egyéb hasznosítható műszaki megoldás külföldre juttatásához. A találmányt, illetőleg egyéb hasznosítható műszaki megoldást akkor kell nyilvánosságra hozottnak tekinteni — tehát akkor nem szükséges az engedély —, ha az bárki számára hozzáférhetővé vált (pl. nyomtatványi közzététel vagy nyilvános gyakorlatbavétel révén). A honvédelmi miniszter engedélye nem szükséges továbbá akkor, ha a külföldre juttatás nemzetközi szerződésen vagy külföldi szervvel kötött kooperációs megállapodáson alapul, valamint szabadalmazásra bejelentett találmányok esetén akkor, ha a honvédelmi miniszter az Országos Találmányi Hivatal előtt folyó szabadalmi eljárásban a szabadalmi bejelentésnek vele való közlésétől számított 30 napon belül nem javasolta a találmány igénybevételét. (Erről az utqbbi tényről a kialakult gyakorlat szerint kérelemre az OTH igazolást ad.) Egyéb esetekben szükség van engedélyre. A külföldre juttatás engedélyezése céljából kérelmet kell benyújtani a Honvédelmi Minisztériumhoz., Bp. 114. Pf. 26. címen. A kérelemnek tartalmaznia kell: a) az engedélyt kérő nevét (cégét), állampolgárságát, foglalkozását és lakásának címét (a cég székhelyét), 55
