Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

A származási jelzések és eredetmegjelölések oltalma az egyes országokban elsősorban úgy valósul meg, hogy a tisztességtelen verseny elleni jogszabályok tiltják a hamis vagy megtévesztő jelzések alkalmazását, ezenfelül az eredetmegjelölések nemzetközi lajstromozására is lehetőség van.

1.3. A tisztességtelen versenyt tilalmazó jogszabályok, amint arra többször utaltunk, részben kiegészítik az iparjogvédelem speciális (szabadalmi, védjegy, ipari minta stb.) szabályait, részben azonban ezen túlmenően is védelmet nyújtanak más árutermelők és áruforgalmazók gazdasági eredményeinek, üzleti sikereinek jogtalan elsajátítására vagy lerontására és a fogyasztók megtévesztésére irányuló tisztességtelen cselekmények ellen.

A tisztességtelen versenyt tiltó szabályokhoz szorosan kapcsolódnak egyes tőkésországokban az ún. kartelljog vagy trösztellenes törvényhozás szabályai is, amelyek a jogellenesen kialakított előnyös piaci helyzetek, monopóliumok, kartellek, fúziók, piackorlátozó megegyezések eltiltásával igyekeznek fenntartani a gazdasági versenyt. E körbe sorolják továbbá egyes országokban az ún. fogyasztói védelem szabályait is.

A versenyjog kérdései az utóbbi időben a szocialista országokban is előtérbe kerültek. Hazánkban a tisztességtelen verseny elleni védelemről szóló 1923. évi V. tv. mellett több frissebb jogszabály is tartalmaz a tisztességtelen gazdálkodás elleni rendelkezést.

1.4. Az iparjogvédelem fentiekben felvázolt legfontosabb jogintézményei kapcsán a gyakorlatban kialakult egy komplex ismeretanyag, amelyet általában iparjogvédelmi ismereteknek neveznek. Az iparjogvédelem hazai, külföldi és nemzetközi jogi szabályai mellett e körbe tartoznak az iparjogvédelmi jogintézményekkel kapcsolatos vizsgálatok metodikái (az oltalomképesség és a szabadalmi tisztaság megállapítására, valamint a műszaki szint meghatározására és a műszaki fejlődés prognosztizálására irányuló vizsgálatok módszertana), az iparjogvédelmi dokumentációs és információs ismeretek (az iparjogvédelem körébe tartozó dokumentumtípusok, információ visszakereső rendszerek, azok realizálásának technikai eszközei stb.), az iparjogvédelem gazdaságtana, tervezése, szervezése, valamint a licenciakereskedelmi ismeretek.