Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
lüli megvalósítását szolgálják és ennek érdekében részesítik anyagi és erkölcsi elismerésben a javaslattevőket. Az újítói tevékenység fontos társadalmi jellemzője a szocialista országokban, hogy az politikai-gazdasági tartalmú, a szocialista munkaversennyel összefonódó tömegmozgalomként bontakozik ki. Hazánkban az újításokra vonatkozó alapvető jogszabály a 38 1974. (X. 30.) MT sz. rendelet. A műszaki-tudományos jellegű szellemi termékek fentiekben ismertetett típusai mellett a fejlődés során egyre újabb szellemi terméktípusok jelennek meg (pl. a számítógépprogramok), amelyek iparjogvédelmi elismerést igényelnek. 1.2. Amíg az iparjogvédelem eddig említett tárgyai a műszaki-tudományos és gazdasági fejlődésben játszanak szerepet, az árujelzéseknek főként az áruértékesítésben, a piaci pozíciók biztosításában van szerepük. Az előnyös piaci helyzet és a magasabb nyereség forrásai ugyanis nemcsak találmányok, újítások, ipari minták stb. lehetnek, hanem az az üzleti jóhírnév, tekintély, bizalom is, amelyet a vállalat aktív piacpolitikájával (ún. marketing) a vevők körében kivívott. A vásárlóközönségnek az áru, illetve a vállalat üzleti jóhírneve, piaci bevezetettsége révén elnyert rokonszenve ugyanis az értéket fokozó tényező a piacon, mivel a vevőket a vállalat javára befolyásolja választási elhatározásukban még akkor is, ha az ár a hasonló minőségű áruk áránál magasabb. Az árujelzések mintegy megtestesítik, szimbolizálják az árunak, illetve a vállalatnak ezt a jóhírnevét, reputációját, vevőkörét és üzleti kapcsolatait (nemzetközileg elterjedt angol kifejezéssel: goodwill), amely vagyoni értéket képvisel. Az árujelzések közül a legelterjedtebb a védjegy. A védjegy olyan jelzés, amely arra szolgál, hogy valamely ipari vagy kereskedelmi vállalat, illetve vállalatcsoport áruit, illetve szolgáltatásait megkülönböztesse. A védjegy lehet szó (pl. „Tungsram”, „Zeiss”), szám, betű, rajz, ábra, színek kombinációja stb. A védjegyoltalom alapján, amely egyes országokban az iparjogvédelmi hatóság által történt lajstromozás révén, más országokban lajstromozás nélkül keletkezik, a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal kapcsolatban használja, illetve használatára másnak engedélyt (licenciát) adjon. A védjegyoltalom tehát nem a termékben megtestesülő műszaki megoldás jogosulatlan hasznosítása ellen nyújt védelmet, hanem a terméken alkalmazott védjegy kizárólagos használatát biztosítja. A védjegyoltalom — a szabadalmi oltalomhoz hasonlóan — területileg 28
