Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
Az a személy (vállalat, szövetkezet) ugyanis, aki saját eszközeivel önállóan szintén kifejleszti az ipari titokvédelem tárgyául szolgáló műszaki megoldásokat — továbbá az, aki ilyen személytől szerzi meg ezeket az ismereteket —, szabadon felhasználhatja és közzéteheti azokat. Másrészt a titokvédelem abban is korlátozott, hogy ha a titokban tartott megoldás felhasználásával gyártott terméket forgalomba hozzák, a megoldást — amely a nyilvánosságra hozatal folytán közkinccsé vált — bármely vállalat, szövetkezet lemásolhatja, alkalmazhatja és csupán a termék azonos külső megjelenítése, „szolgai másolása” ellen lehet fellépni. A szabadalom és az ipari titokvédelem mellett a találmányok jogi védelmének történelmileg kialakult harmadik formája a szerzői tanúsítvány. Egyes országokban (pl. a Szovjetunióban, Bulgáriában, Csehszlovákiában) a feltalálók választásuk szerint szerzői tanúsítványt vagy szabadalmat kérhetnek találmányaikra. Meghatározott találmányokra azonban csak szerzői tanúsítvány kérhető. A szerzői tanúsítvány kiadásával a találmány gazdasági kihasználásának joga az államot illeti, a feltalálónak pedig a megvalósítás során jelentkező népgazdasági eredmény alapján díjigénye van a megvalósító vállalattal szemben. Hasonló szerepet tölt be a Német Demokratikus Köztársaságban alkalmazott gazdasági szabadalom intézménye. Néhány országban a találmányokra érvényes szabályok vonatkoznak — némi eltéréssel — az új, egynemű és viszonylag állandó növény- és állatfajtákra is. A használati mintaoltalom révén lényegében a szabadalmazható találmány szintjét el nem érő, ún. kis találmányok (főként a mindennapi élet munkaeszközei és használati tárgyai) részesülnek jogi védelemben néhány országban (Német Szövetségi Köztársaság, Japán, Lengyelország, Spanyolország stb.). Sokan a használati mintaoltalom egyik válfajának tekintik a Franciaországban ismert hasznossági tanúsítvány jogintézményét is. A használati minták oltalma egyébként főbb vonásaiban a találmányok jogi védelméhez hasonlít. Magyarországon a használati minták nem élveznek külön védelmet. Ipari minta alatt valamely termék új, eredeti külső kialakítását értjük, amely alkalmas ipari megvalósításra. Az ipari minta vagy más néven ízlésminta rendeltetése tehát elsősorban az ipari termék esztétikusabb, célszerűbb külső kiképzése, ipari formatervezése. Az ipari mintaoltalmat — amely a használati mintaoltalomnál jóval 26
