Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)

Előszó

Előszó

Közismert, hogy a Magyar Népköztársaság ún. nyílt gazdaságú ország. Ez azt jelenti, hogy az országunkban termelt termékek igen jelentős hányadát kell exportálnunk, illetve számos szolgáltatás jellegű tevékenységet kell realizálni külgazdasági kapcsolatok keretében. Nemzeti jövedelmünknek már jelenleg is csaknem a felét realizáljuk külgazdasági kapcsolatokban. A már jelenleg ismert közép- és hosszú távú népgazdasági terveink szerint a nemzeti jövedelemnek legalább a felét kell a jövőben is külgazdasági kapcsolatok keretében realizálni. Népgazdasági terveinkben foglalt feladatok végrehajtása a gazdasági munka minden szintjén alapos elemző munkát és komoly erőfeszítéseket követel meg.

A világpiacon az utóbbi években számunkra igen kedvezőtlen árváltozások következtek be. E változások előreláthatóan nem átmeneti jellegűek, hanem tartósak lesznek. Számolnunk kell tehát egy jelentős — számunkra kedvezőtlen — cserearányromlással. A cserearányromlás leglényegesebb okait a következőkben lehet vázolni: tekintélyes mértékben nőttek az energiahordozók, az ipar és mezőgazdaság számára szükséges alapanyagok árai, valamint az olyan készülékek, berendezések és alkatrészek árai, amelyekben a tudomány és technika legújabb eredményei testesülnek meg és képeznek ezen árufajtákban magas szellemi hányadot. A Magyar Népköztársaság gazdasága import összetételének döntő többsége pedig éppen az előzőekben felsorolt fajta termékekből tevődik össze, tehát a számunkra szükséges import ára jelentősen nőtt. Ezzel szemben az általunk exportált termékek jelentős hányadánál mind ez ideig csak jelentős cserearányromlást vagyunk kénytelenek elszenvedni. E cserearányromlást lényegesen csökkenthetné az, ha exporttermékeink a világpiacon legkorszerűbbnek tekintett termékek színvonalát elérnék, vagy jobban megközelítenék. Rendkívül fontos feladat tehát az, hogy termékeinkben növeljük a szellemi hányadot, mégpedig úgy, hogy azok konstrukcióiban, illetve előállítási eljárásukban a tudományos-műszaki forradalom lehetőleg legújabb eredményei kerüljenek alkalmazásra.

19