Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)
II. fejezet. A találmányok szabadalmi oltalma
[Az Szt. 14. § (1) bekezdéséhez] Vr. 7. §. Az előhasználót mindaddig jóhiszeműnek kell tekinteni, amíg nem nyer bizonyítást, hogy az előhasználat a szabadalommal védett találmányt létrehozó feltalálói tevékenységen alapszik. A 14. § azokkal az esetekkel foglalkozik, amikor valamely termék vagy eljárás megvalósítja a főigénypont összes jellemzőit, tehát látszólag ütközik a szabadalomba, a szabadalmi jogosult mégsem léphet fel szabadalombitorlás miatt. Ezek az esetek — az előhasználati jog és a tranzitforgalomra vonatkozó kedvezmény — a szabadalmi jog érvényesíthetőségének korlátáit jelentik. Az előhasználati jog feltételei: a találmány tárgyának rendszeres előállítása, használata vagy arra irányuló komoly előkészület, belföldön, jóhiszeműen, az elsőbbség napja előtt és nem nyilvánosan. (Ez utóbbi feltétel nem szerepel a törvényben kifejezetten, de nyilvánvaló, hogy ha a használat nyilvános volt, az előhasználó felszólalhat a szabadalom megadása ellen, illetve igényelheti a szabadalom megsemmisítését, tehát nincs szüksége az előhasználati jogból eredő védelemre.) Komoly előkészületnek tekinti a bírói gyakorlat már a tervek, próbadarab, prototípus elkészítését. Az előhasználati jognak a szabadalmazott találmány feltalálójától független feltalálói tevékenységen kell alapulnia, csak ebben az esetben lehet szó arról, hogy az előhasználat jóhiszemű volt. Ezért nem lehet pl. a feltalálóval szemben előhasználati jogra hivatkozni, ha az „előhasználat” a feltaláló korábbi újításán alapul. (Legf. Bír. Pf. IV. 21.302/1975.) Az OTH 14. sz. állásfoglalása értelmében ha egy vállalat engedélyt ad az újítási javaslatnak más vállalatnál való benyújtására, majd a megoldást szabadalmaztatja, a szabadalmas vállalat és a találmányt újítási javaslat alapján hasznosító másik vállalat közötti jogviszonyra nem az előhasználati jog, hanem a licenciaszerződés szabályai irányadók. Ebben az esetben ugyanis a megoldást az újítási jogviszony keretében hasznosító vállalat az Szt. 14. § (1) bekezdése és a Vr. 7. §-a értelmében nem szerez előhasználati jogot, mivel az újításként történő hasznosítás a szabadalommal védett találmányt létrehozó feltalálói tevékenységen alapszik. Ugyanakkor a szabadalmi oltalom megszerzése után az újítás alapján hasznosító vállalat nem tekinthető bitorlónak, mert a szabadalmas korábban engedélyezte az újítási javaslat benyújtását, s ezzel a megoldásra 119
