Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)
II. fejezet. A találmányok szabadalmi oltalma
(Az Szt. 7. és 8. §-ához) Vr. 4. §. (1) Több feltaláló, illetve igényjogosult esetén — ellenkező megjelölés hiányában — a szerzőség, illetve a szabadalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni. (2) Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, az Országos Találmányi Hivatalhoz benyújtott korábbi elsőbbségű jelentésben megjelölt, illetve az (1) bekezdés szerinti szerzőségi arányt kell irányadónak tekinteni. (3) Az Szt. 7. § (4) bekezdése a találmány nyilvánosságra hozatalának engedélyhez kötésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket nem érinti. A szabadalmi igény megszerzésének általános és különös feltételei vannak. Általános feltétele, hogy az, aki szabadalmat igényel jogképes legyen a polgári jog szabályai, illetőleg külföldi bejelentő esetén hazai jogának szabályai szerint. Különös feltétel, hogy az, aki szabadalmat igényel a feltaláló vagy annak jogutóda legyen. A szabadalom a törvény értelmében a feltalálót vagy jogutódját illeti. E rendelkezés kifejezésre juttatja azt az elvet is, hogy a szabadalom iránti igény alanyi jog, tehát nem a szabadalmi hatóság tetszésén (diszkrecionális mérlegelésén) múlik, hogy engedélyez-e szabadalmat vagy sem. A törvényes előfeltételeknek megfelelő találmányra a hatóság köteles szabadalmat adni, másrészt viszont nem jogosult szabadalmat adni olyan találmányra, amely ezeknek az előfeltételeknek nem felel meg. A feltaláló személyére vonatkozó vélelemhez hasonló vélelem érvényesül a szabadalmi igényjogosult személyére nézve is, a kettő között azonban van bizonyos különbség. Jogerős bírói ítéletre ugyanis az új igényjogosult személyének tudomásul vételéhez csak abban az esetben van szükség, ha a korábbi elsőbbségű bejelentésben megjelölt bejelentő igény jogosultságát vitatja valaki, vagyis ha a felek között jogvita van. (Pl. egy vállalat azt állítja, hogy a bejelentésben igényjogosultként megjelölt feltaláló helyett szolgálati jelleg címén őt illeti meg a találmány.) A vélelem azonban nem zárja ki azt, hogy a korábbi bejelentő helyébe jogerős bírói ítélet nélkül, pl. a felek szerződése alapján más lépjen, mint jogutód. A szabadalmi igény ugyanis vagyoni jog, amellyel a felek rendelkeznek. Ilyenkor az OTH-nak az átruházást igazoló szerződést tudo-104