Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban felmerülnek (illeték, szakértői díj, ügyvédi munkadíj stb.). A bizonyítási eljárás költségeit (tanúdíj, szakértői díj stb.) a bizonyító fél előlegezi. Arról, hogy a perköltségeket ki viseli, a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt. A perköltség általában a pervesztes felet terheli. A határnap és határidő az eljárási cselekmények teljesítésére törvény vagy a bíróság által megállapított nap illetve időtartam. A napokban megállapított határidőre a kezdőnap (pl. kézbesítés napja) nem számít bele. Ha a beadványt ajánlott küldeményként a határidő utolsó napján postára adják, a mulasztás következményei nem alkalmazhatók. A mulasztás általában — meghatározott időn belül — igazolással orvosolható. Az igazolási kérelemben valószínűsíteni kell a mulasztás vétlenségét, egyben pótolni kell az elmulasztott cselekményt. A bíróság, ha szükségesnek tartja, a felet tárgyaláson kívül is megidézheti meghallgatásra. A tárgyalásról, a felek szóbeli meghallgatásáról stb. jegyzőkönyvet kell készíteni. A felek, az ügyész és a per egyéb résztvevői — a határozatok tervezeteinek és az esetleges különvéleménynek a kivételével — a per iratait bármikor megtekinthetik és arról maguknak másolatokat készíthetnek. A polgári pert megindító beadványt keresetlevélnek nevezzük. A keresetlevélben fel kell tüntetni a bíróságot, a felek adatait, a tényállást és a bizonyítékokat, végül a kereseti kérelmet (pl. hogy a felperes milyen összegű találmányi díj megfizetésére kéri kötelezni az alperest). A keresetlevelet a bíróság az alperesnek kézbesíti és a per tárgyalására határnapot tűz, amelyre megidézi. A tárgyaláson, amely általában nyilvános, ismertetik a keresetlevelet, utána az alperes előterjeszti védekezését és ellenkérelmét (pl. kéri a keresetlevél elutasítását), esetleg vi-85
