Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
lés (pl. eljárási költség), úgy azt az adóbehajtásra vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni. Végül megemlítjük, hogy az eljárás sikerének biztosítása céljából az államigazgatási szerv bizonyos kényszereszközöket (pl. bírság) vehet igénybe. 2. A polgári (bírósági) eljárás alapvető szabályait a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) tartalmazza. A polgári eljárás két fő típusa: a polgári peres eljárás (ellenérdekű felek közötti jogvita szóbeli tárgyalása és lezárása ítélettel) és a polgári nem peres eljárás (a fél kérelmének a bíróság, rendszerint egyoldalú eljárásában való írásbeli elintézése, végzéssel). A peres eljárás általában kétfokú Első fokon ítélkeznek: a járásbíróság (városi bíróság, kerületi bíróság) és a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság), Másodfokon ítélkeznek: a járásbírósághoz (városi bírósághoz, kerületi bírósághoz) tartozó ügyekben a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság), a megyei bírósághoz (Fővárosi Bírósághoz) tartozó ügyekben a Legfelsőbb Bíróság. Az első fokon eljáró bíróság — ha törvény kivételt nem tesz — egy hivatásos bíróból, mint elnökből és két népi ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik. Egyes perekben (többek között a szellemi alkotásokkal kapcsolatos perekben) népi ülnökök közreműködése nélkül jár el a bíróság. A másodfokon eljáró bírósági tanács három hivatásos bíróból áll. Egyes esetekben (pl. rokoni kapcsolat, elfogultság eseten) a perrendtartás a tárgyilagosság biztosítása érdekében kizárja a bíróként való eljárás lehetőségét. A hatáskör (az ügyek tárgyi megoszlása a különböző állami szervek és a különböző fokú bíróságok között) szempontjából az általános szabály, hogy rendszerint a járásbíróság az első 83
