Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

a) Azt a kérdést, hogy az iparjogvédelmi hatósági ügyek közül milyen ügycsoportokban jár el az OTH és milyen ügycsoportokban más állami szerv, vagyis az ügyek tárgyi megoszlását (hatáskör) a speciális iparjogvédelmi jogszabályok rendezik. Minthogy az OTH hatásköre az egész országra kiterjed, az ügyek földrajzi megoszlásával (illetékesség) összefüggő kérdések nem merülnek fel.

Az államigazgatási szerv hatáskörét (és ahol ez szükséges illetékességet) az eljárás minden szakában hivatalból köteles vizsgálni. Ha azt állapítja meg, hogy az ügyben hatásköre nincs (vagy nem illetékes), az iratokat haladéktalanul a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez teszi át és erről az ügyfelet egyidejűleg értesíti.

Az államigazgatási eljárás hivatalból vagy az ügyfél kezdeményezésére indul meg. Az OTH eljárásai általában az ügyfelek kezdeményezésére indulnak és csak kivételesen (pl. találmányok igénybevétele) esetén hivatalból illetőleg más hatóság megkeresése alapján, egyes eljárásokban (felszólalás, megsemmisítés) azonban lehetőség van az ügyfél által már .megindított eljárás hivatalból való folytatására.

Az államigazgatási eljárásban ügyfél az a természetes vagy jogi személy illetve más szervezet lehet, akinek jogát, jogi helyzetét vagy jogos érdekét az eljárás tárgyát képező ügy érinti.

Az ügyfél az eljárást beadvánnyal kezdeményezi. Ez tartalma szerint lehet bejelentés, kérelem, panasz.

A beadványok általában nincsenek alakiságokhoz kötve, a beadványt ezért nem az ügyfél által használt elnevezése, hanem tartalma szerint kell elbírálni. A beadvány elintézését nem lehet megtagadni azért, mert elnevezése tartalmával nem egyezik. A szabadami és védj egyelj árásokban a bejelentésre, mint az eljárást indító beadványra részletes alaki előírások vannak, egyéb beadványok (kérelmek, panaszok,

72