Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

műszaki fejlesztési hányadnak az árban történő felszámítását vagy sem. Amennyiben a jogszabály a műszaki fejlesztési hányadnak az árban történő felszámítását lehetővé teszi, akkor a találmányi díjat a hatósági árra vonatkozó árvetésben külön árképző tényezőként elszámolni nem lehet. Amennyiben a jogszabály nem engedélyezi a műszaki fejlesztési hányadnak az árban történő felszámítását, akkor a találmányi díj mint külön árképző tényező a következők szerint számítható fel:

a) a hatósági ár esetén a találmányi díj felszámíthatósága tekintetében a szakmai árképzési utasítások az irányadók. Amennyiben a szakmai árképzési utasítások e tekintetben nem rendelkeznek, úgy döntés végett az illetékes árhatósághoz lehet fordulni;

b) nem hatósági ár esetén a találmányi díj felszámíthatósága tekintetében a felek megállapodása az irányadó.

Az újítási díjakat sem műszaki fejlesztési költségként, sem külön árképző tényezőként figyelembe venni nem lehet, mivel azokat a bérköltségek, illetve a részesedési alap terhére kell elszámolni.

6. A találmányokkal, újításokkal stb. kapcsolatos bevételből a vállalatok nyereségadót (szövetkezeti jövedelemadót) kötelesek fizetni. Nyereségadó alá esik továbbá — a 21/1961. (XI. 30.) PM sz. rendelet értelmében — a külföldi jogi személy részére találmány vagy találmányi szabadalom használatáért vagy átengedéséért fizetett díj.

A magánszemélyek iparjogvédelmi vonatkozású jövedelme a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadójára vonatkozó szabályok szerint jövedelemadó és községfejlesztési hozzájárulás alá esik.

A szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadójáról a 43/1971. (XII. 17.) Korm. sz. rendelet intézkedik.

Mentes a jövedelemadó alól az újításról szóló rendelet alapján adott alapbéremelés és prémium összegre tekintet nélkül,

67