Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

védelmi jelentőségű műszaki és egyéb felfedezések, találmányok, újítások leírása.

Az államtitok, üzemi (szolgálati) titok és a magántitok megsértése esetén a titoksértőt a vonatkozó jogszabályokban meghatározott polgári jogi, munkajogi, illetve büntetőjogi felelősség terheli. A titokkal rendelkezni jogosult — államtitok esetén a miniszter, szolgálati találmány esetén a vállalat, egyéni találmány esetén általában a feltaláló — viszont minden külön hatósági engedélykérés nélkül dönthet a találmány, illetve egyéb hasznosítható műszaki megoldás nyilvánosságra hozataláról.

A honvédelmi miniszter engedélye szükséges ugyanakkor a nyilvánosságra nem hozott találmány, illetőleg egyéb hasznosítható műszaki megoldás külföldre juttatásához. A találmányt, illetőleg egyéb hasznosítható műszaki megoldást akkor kell nyilvánosságra hozottnak tekinteni — tehát akkor nem szükséges az engedély —, ha az bárki számára hozzáférhetővé vált (pl. nyomtatványi közzététel vagy nyilvános gyakorlatbavétel révén).

A honvédelmi miniszter engedélye nem szükséges továbbá akkor, ha a külföldre juttatás nemzetközi szerződésen vagy külföldi szervvel kötött kooperációs megállapodáson alapul, valamint szabadalmazásra bejelentett találmányok esetén akkor, ha a honvédelmi miniszter az Országos Találmányi Hivatal előtt folyó szabadalmi eljárásban a szabadalmi bejelentésnek vele való közlésétől számított 30 napon belül nem javasolta a találmány igénybevételét. (Erről az utóbbi tényről a kialakult gyakorlat szerint kérelemre az OTH igazolást ad.) Egyéb esetekben szükség van engedélyre. A külföldre juttatás engedélyezése céljából kérelmet kell benyújtani a Honvédelmi Minisztériumhoz, Bp. 114. Pf. 26. címen.

61