Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

jog között. Szabadalmazhatóságuk vitatott, de mint tudomá­nyos írásművek, szerzői jogi oltalomban részesülhetnek. Komoly problémákat jelent az iparművészeti alkotások szerzői jogi védelmének és az ipariminta-oltalomnak az elha­tárolása is. Az uralkodónak mondható álláspont szerint amennyiben az ipari minta egyúttal tervezőművészi alkotás­nak is minősül, alkotójának jogaira nézve a szerzői jogi tör­vény megfelelő előírásai is alkalmazandók, és az ipariminta­oltalom lejártával a szerző és a minta felhasználója közötti jogviszony további alakulására a szerzői jogi törvény rendel­kezésein alapuló felhasználási szerződés az irányadó. A szerzői jog és az ipariminta-oltalom eszközeivel valósul­hat meg a nyomdabetűkre vonatkozó szellemi alkotások ol­talma is. Kapcsolatban van a szerzői jog némileg a védjegyjoggal is. A képzőművészet körébe tartozó rajzok, ábrák, emblémák stb. csak a szerzők jogainak tiszteletbentartásával lajstromoz­hatók védjegyként. Az áru jelzések nagy része azonban nem szerzői jogi oltalomban részesülő szellemi alkotás, hanem családnév (pl. GANZ), földrajzi név vagy más egyszerű jelzés. 5. A családi jog alapvető szabályait az 1952. évi IV. törvény tartalmazza, amely a házasságról, a családról és a gyámság­ról rendelkezik. A házassági vagyonjog szabályai szerint különbséget te­szünk a házastársak különvagyona és közös vagyona között. A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, ide nem értve azokat a vagyontárgyakat, amelyek valamelyik házastárs különva­gyonához tartoznak. A házastárs különvagyonához tartoznak: a) a házasságkötéskor megvolt vagyontárgyai, 55

Next

/
Thumbnails
Contents