Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

a) A találmányok, újítások, ipari minták stb. létrehozására irányuló szerződések (pl. a kutatási-fejlesztési szerződés).

b) A már létrejött találmányok, ipari minták stb. átruházására irányuló szerződések (pl. adásvételi szerződés).

c) A találmányok, védjegyek, ipari minták, újítások, knowhow hasznosítására irányuló szerződések (szabadalmi, védjegy, ipari minta licenciaszerződések, újítási hasznosítási szerződések stb.).

d) Díjazási szerződések (pl. a szolgálati találmány feltalálójának díjazására irányuló szerződések).

e) A találmányok, újítások stb. létrehozását és megvalósítását elősegítő megbízási és vállalkozási szerződések (pl. kísérleti szerződések, a dokumentáció, mintadarab elkészítésére vonatkozó szerződések).

A szerződések mellett egyes esetekben egyoldalú jogügyletekből is keletkezhet kötelem (pl. pályázat, feladatterv esetén a pályadíj kifizetésére).

A szerződési kötelem mellett a kötelmek másik fő típusa a kártérítési kötelem.

Aki másnak jogellenesen kárt okoz (pl. szabadalombitorlás vagy szerződésszegés révén), köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Kártérítés címén meg kell téríteni a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt. Eszmei (erkölcsi) kár megtérítése nem követelhető. A kár öszszegszerűségét a károsultnak kell bizonyítania. Az összegszerűségben bizonytalan kár megtérítésére az ún. általános kártérítés szolgál.

A szerződésen, egyoldalú jognyilatkozaton és a károkozáson kívül kötelmi jogviszony keletkezhet jogalap nélküli gazdagodásból is.

Az a személy ugyanis, aki más rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. Erről

50