Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

ben (pl. hasznosítási szerződéses jogviszonyban) a polgári jog szabályai rendezik, az újítási-találmányi díjakkal kapcsolatban a családtagok között kialakuló viszonyokat pedig a családjog szabályozza.

Azokat az iparjogvédelmi vonatkozású viszonyokat, amelyekben az állampolgár, mint valamely vállalati (intézeti) illetve szövetkezeti kollektíva vagy szervezet tagja jelenik meg, a munkajogi (szövetkezeti) és részben a társadalombiztosítási szabályok rendezik.

Az állampolgárok és a szervezetek, valamint az államigazgatási szervek között az iparjogvédelem tárgyaival kapcsolatban létrejött hatalmi, alá és fölérendeltségi viszonyokat, amelyekben egyfelől az államigazgatási szerv mint a közhatalom képviselője, másfelől valamely állampolgár vagy szervezet szerepel (pl. találmányi díjjal kapcsolatos adófizetés), az államigazgatási jog és a pénzügyi jog szabályozzák.

A IV. pont alatt jelzett államigazgatási és polgári eljárási szabályok azokat az eljárási feltételeket és helyzeteket rendezik, amelyek keretei között az állami (államigazgatási és bírói) szervek a jogérvényesítéshez és jogvédelemhez segítséget nyújtanak. Az V. pont alatt említett szabálysértési és büntetőszabályok pedig a legsúlyosabb jogsértéseket szankcionálják.

I. Polgári jogi és családi jogi szabályok

A polgári jog alapvető szabályait az 1959. évi IV. törvénybe foglalt Polgári Törvénykönyv tartalmazza (Ptk). A polgári jog iparjogvédelmi szempontból legfontosabb elvei: a személyi és társadalmi érdek összhangjának elve, a felek közötti együttműködés elve, a kötelező jóhiszeműség elve, a joggal való visszaélés tilalma.

42